id. Tréger Lajos (1881-1962)

A nagybányai turistamozgalom talán legismertebb személyisége. 1881. október 21-én született az akkor még Szatmár Vármegyéhez tartozó Nagybányán. Kassán dolgozott, majd 1908 óta szülõvárosában volt önálló borbély- és fodrászmûhelye a régi fõtéri Platthy-házban. Jelentékeny szerepet vállal a város társadalmi- és közéletében: az Általános Ipartestület és az Ipari Hitelszövetkezet, valamint a Romániai Magyar Rokkantesegély Nyugdíjegylet nagybányai fiókjának elnöke, az Önkéntes Tûzoltótestület pénztárosa, Hangya-szövetkezeti megbízott, a Magyar Párt jegyzõje. Városi tanácsos, több egyesület igazgatósági és választmányi tagja, a „Nagybánya és Vidéke” címû hetilap és több más lap munkatársa.

Lelkes természetjáró; neve kezdettõl fogva ott található a Trianont követõen betiltott, majd 1932-ben Nagybányán is újjászervezett Erdélyi (vagy Erdély-részi) Kárpát Egyesületet vezetõ tagjainak sorában. 1935-ben „személyes bejárás alatt szerzett helyismerettel” megjelenteti népszerû turisztikai zsebkönyvét, a címében már a kor cenzúrájának nyomát viselõ „Baia Mare-i /Nagybányai/ kirándulók népszerû útmutatóját”, azzal a céllal, hogy – mint a kötet elõszavában írja – „könnyen áttekinthetõ, helyes tájékozódást nyújtson ezen üdülõ- és mûvészváros híresen szép környékének kirándulóhelyeirõl”. A harmincas évek második felében már elnöke, 1941-et követõen alelnöke az EKE nagybányai osztályának.

Az ország majd összes hegyvidékét bejárta és végigfotózta, nyilvános elõadásokon népszerûsítette. Részt vett a ma már nem létezõ izvorai (1935), és a rövid életû rozsályi (1943) menedékházak létrehozásában. Társaságában fia, az ifjabb Tréger Lajos is hamar belekóstolt a sport és a turistaság szépségeibe: 1928-ban tagja az elsõ nagybányai asztalitenisz csapatnak, a ’40-es években az EKE választmányának, késõbb a Magyar Síszövetség III. osztályú versenybírájává nyilvánítják. Sport, utazási és fényképészeti cikkek forgalmazásával fogalkozó régi fõtéri illatszer-kiskereskedése, a „Tréger Sport”, közismert volt városunkban.

A háború után az EKE Erdélyi Népi Kárpát Egyesületté alakul, az új rendszer azonban nem sokáig tûrte önálló egyesületek létezését; az ENKÉ-t a Nemzeti Turisztikai Hivatalba (ONT), illetve ennek megyei fiókvállalatába, az OJT-be olvasztották. Tréger Lajos azonban barátaival együtt továbbra is fáradhatatlanul járta a hegyeket. A nyolcvanadik évén is túl, 1962. október 5-én hunyt el, sírja a virághegyi temetõben található.

Comments are closed.