Domokosi Kismiskák

CSAPATKAPITÁNY: Szigyártó Katalin-Andreea, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály
INTENDÁNS: Molnár Judit

Páll Alíz-Nikolett, Domokosi Általános Iskola, V. osztály
Gergely Laura-Andreea, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Buda Diana-Mihaela, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Gergel Csilla, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Molnár Béla, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Károly Botond-Domokos, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály

Életkori szorzó: 1,146

1. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– csapatnév: 1/1 pont
– farsang: 10/9 pont
– világháborús emlék: 6/6 pont
– falinaptár: 3/3+ pont
ÖSSZESEN: 20 / 19 / 21,774 pont

Farsangi történet

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka.
Farsang kezdő napja a vizkereszt utáni első nap.
Első három vasárnapja:
ELSŐ MENNYEGZŐS VASÁRNAP
MÁSOD MENNYEGZŐS VASÁRNAP
HARMAD MENNYEGZŐS VASÁRNAP
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap) A falvakban a legények szervezték a bálokat. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
A farsang csúcspontja „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap.
Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A torkos csütörtök valóban a farsang farka előtti csütörtök.

***
A földműves emberek életében a legvidámabb, legboldogabb napok a fonókban eltöltött órák voltak. Ez az időszak nem csak a farsangi hetekre szorítkozott tudniillik a nyári és őszi bálok, táncok, szórakozások igazából november 1-től húshagyókeddig teljesedtek ki, érték el a tetőpontot.
Aki betöltötte a 14 évet, konfirmálás után, mehetett a fonóba egy barátnőjével vagy nagyobb lánnyal. A fonókat előre megbeszélt leányos házaknál tartották. A kezdés nem volt időhöz kötve már délutántól, miután otthon, elvégezték a napi munkát lehetett menni. Estére, a fonóra, a lányoknak kiadták a 2 orsót, amit meg kellett fonjon, azzal kellett haza menjenek, és ezzel igazolták, hogy nem csak legényeztek, hanem fontak is. Úgy volt beosztva a fonni való, hogy farsang után kezdődött a szövés.
A legények végigjárták az egész falut, csak este nyolckor mehettek be a fonókba. A legény érkezése után elég sokat játszottak. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak beugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek.
Amíg a legények megjöttek a lányok vicceket, tréfás történeteket mondtak, énekeltek, de serényen fontak, hogy teljen az orsó.
Voltak lányok, akik otthonról készen megfont fonallal hoztak orsót, hogy többet lehessenek a szeretőjükkel, s az anya ne vonja felelőségre, hogy nem font eleget.
Vízkereszttől – húshagyókeddig minden nap vasárnap kivételével volt fonó, ahol nem csak fontak, hanem varrtak (száröltéses és keresztszemes kézimunkát), kötöttek lájbit vagy szvettert gyapjúból és csipkét „kötöttek” abroszra, halottas kendőre, ingre.
Farsang idején majdnem minden héten volt tánc (bál). A táncot azoknál a házaknál tartották, ahol fonó is volt és csak azok mehettek akiket a lányok meghívtak, csak azokat a lányokat nem hívták meg, akikre valamelyik lány haragudott. muzsikáltak a falubeli zenészek. A bálokban a 3-4 csárdás után táncoltak tangót és valcert is.
Szokás volt farsang idején a maszkurázás, de a lányok nem jártak a fiúkkal. 2-3 fiú lánynak, vénasszonynak öltözött vagy a lányok legény, férfiruhába. Egyik fonóból mentek a másikba a háziak énekeltek a farsangolók nem beszéltek csak táncoltatták a háziakat, legtöbbször „lakodalmast” játszottak.
Sokat csúfolódtak az emberekkel. Elcserélték a kapukat, menet a szobába a konyhán találtak egy hordóban savanyú káposztát, kihúzták a csapot és amíg bent voltak a káposztalé mind elfolyt. Egyszer egy csapat cigánynak öltöztek és egy háztól, a konyhából mindent elvittek, ami mozdítható volt, de másnap visszavitték a tulajdonosnak.
Kisiskolás korunk óta  évről évre járunk maszkurázni. Lakodalmasnak, cigánynak, halálnak, részegesnek, boszorkánynak öltöztünk. Első alkalmakkor almát, hagymát, murkot és szaloncukrot kaptunk a házaknál, de szívesen fogadtak bennünket. Most pénzt és édességet kapunk.
15-dik alkalommal szervezik a farsangfarki bált, külön a gyerekeknek, ahol a maszkok felvonulása és díjazása után fánkot eszünk és ügyességi játékokat játszunk. Este kezdődik a felnőttek bálja, ahol a maszkok felvonulása és díjazása után következik a szalmabábu temetése domokosi szokás szerint, majd kinn az udvaron az égetése síratóasszonyok jajgatása közepette. Reggelig tart a tánc, jókedv és vigadalom.

Háborús történet

A kép Molnár János bácsitól van, aki részt vett a második világháborúban. Ő meséli el a következő történetet:
A második világháború idején történt, amikor 13 legényt vitték el Domokosról a Magyarok. Köztük volt ő is. 17 évesen vitték el Magyarországra, Nyiredházára, ahol sokáig ültek. Itt külön táborban voltak románok, külön a magyarok és külön a németek.
Később Oroszországba szállítottak bennünket vonattal, marhavagonokban, víz nélkül és élelem nélkül. Oroszországba érkezve vasúti sínek lerakásánál dolgoztatták őket. Nyers krumplit, nyers káposztát, sült vagy főtt répát ettek. A répát a forró szurokban sütötték meg. Ha csontot találtak, lekaparták róla a fehér port és azt meleg vízbe téve levesként megették. Pufajkanadrágot és orosz sapkába kaptak.
Oroszországban négy és fél évet ült a Szui táborban, ahol felügyelő volt, de mégis nagyon nehezen élte túl az egészet. Ezután visszaszállították Romániába, Bukarestbe, ahol egy szövőgyár felszerelésénél segítettek, a gépeket rakták össze. Itt már jobb élete volt, jobb ételt is kapott. Visszatérve a háborúra, ott nagyon sok hideget szenvedtek, egyeseknek kezük, lábuk fagyott le, ott csak rossz dolog történt velük.
Oroszországban a Szui tábor területén szabadon járhattak, de haza nem jöhettek, mert őrizték őket. Haza csak ötön tértek. Ő is olyan sovány és gyenge volt, hogy ha egy kicsit meglökted elesett, lógtak az összes fogai. A hazatért társak között volt olyan is, aki túlélte a háborút, de hazatérése után egy évre meghalt, nem tudott sehogysem felépülni.

2. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– farsangi fánk: 7/6,50 pont
– emléktábla: 10/7,20 pont
– varázsszõnyeg: 3/2,25 pont
ÖSSZESEN: 20 / 15,95 / 17,096 pont

Farsangi fánk sütés

– Farsangi fánk receptje:

Hozzávalók: 1 kg liszt , 1 evőkanál cukor, 3 dl tej, 2 tojás, 1 l olaj, egy közepes citrom reszelt héja, 2,5 dkg élesztő, csipet só, egy tasak vaníliás cukor, vaníliás porcukor a hintéshez.
Elkészítése: A lisztet megszitáljuk, beletesszük a csipet sót, a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, a felfuttatott élesztőt és a két felvert tojást. Az egészet összedolgozzuk, majd hozzáöntjük a tejet és jól megdagasztjuk. Lehet egy kevés olajat is önteni hozzá a dagasztás vége fele.
40 percig meleg helyen letakarva kelni hagyjuk. A megkelt tésztát lisztezett deszkán 0,5 cm vastagságúra nyújtjuk. A kinyújtott tésztát vizespohárral kör alakúra kivágjuk. Forró olajban megsütjük. A kihűlt fánkokat vaníliás porcukorral hintjük meg.

– Szilvás étel receptje:

Füstölt hússal vagy gömböccel lehet főzni. 4-5 liter vízbe beletesszük a húst, ha felforrt beletesszük a hosszában vágott murkot. Ha megfőtt a hús beleteszünk kb. 1 csésze aszalt szilvát. Ahogy egy kicsit főtt a szilva, vigyázva arra nehogy elfőjön, behabarjuk (lisztet elkeverünk tejföllel és tejjel) és ecettel savanyítjuk.
Jó étvágyat!

Emléktáblákat állítottunk!

– Teakiöntő

A teakiöntő inoxból készült az 1800-as évek végén. Angol gyártmány. Az alsó részében van az öngyújtó rész: az egyik felén a szikra csiholó a kovakővel és a kerekecskével, a másik oldalon a szesszel töltött tartály a kanóccal. Ha megforgatták a kereket, az szikrát adott, ami felgyújtotta a szeszes kanócot. Az így nyert láng felmelegítette vagy melegen tartotta a teát. A tea kitöltéséhez nem kellett kiemelni az edényt, elég volt megbillenteni és már folyt is ki a meleg tea.


Varázsszõnyegen a Bányavidéken

– Mesés utazás a repülő szőnyeggel –

Egy júniusi napon kapálni mentünk a családommal a Muncsajra. Nagyon nagy meleg volt és mi nem vittünk vizet magunkkal. A szüleim elküldtek víz után a Jancsi bácsi kis kútjához. Menet kifele a dombon elfáradtam, kiérve a tetőre megláttam egy szép színes szőnyeget. Hirtelen elálmosodtam és lefeküdtem a szőnyegre. Szépen sütött a nap és hirtelen szellő kerekedett. Észre sem vettem, hogy felkapott a szőnyeggel együtt és jó magasra repített. Nagyon megijedtem, féltem a zuhanástól, de a szőnyeg biztatott, hogy ne féljek. A magasból láttam a szüleimet, ahogy a forró napon kapálják a pityóka földet, de én tovább haladtam a folyó felé. A Szűcs folyócskán láttam a halászokat, amit kifogják a sok halat. Hirtelen  észrevettem  a folyóban egy halat és követni kezdtem. A kis hal elvezetett oda, ahol összeölelkezik a két kis folyó, a Szűcs és a Bajuc, mint két testvér, és lesz belőlük egy nagyobb folyó, a Lápos. Az én kis halam is megismerkedve a többi halakkal elköszönt tőlem. A szőnyeg felemelkedett és repülni kezdtünk a templom irányába. Repülés közben megláttam Tercsi nénémet, aki a zöldséges kertjében gyomlált, amely tele volt sok gyönyörű egészséges zöldséggel. Megkértem Csupit, a repülőszőnyeget, hogy vigyen Tercsi nénémhez. Leereszkedtünk a kertjébe, elbeszélgettem vele és megcsodáltam azt a nagy szeretettel gondozott kertet. Búcsúzáskor megkínált zöldséggel, hogy jó erős és egészséges legyek. Adott murkot, paradicsomot, paprikát és még gyümölcsöt is kaptam: epret és meggyet. Megköszönve az ajándékot a templom felé vettük utunkat. A templomnál elhaladva a szőnyeg vége beleakadt a csillagba, ami a református templomunk tornyát díszíti. Én zuhanni kezdtem lefele, de Csupi kiszabadította magát, alám csúszott és megmentett. Amíg a szőnyeg megmentésemre sietett a sok finom zöldség és gyümölcs szétrepült, csak hűlt helyük maradt. Tovább szállva kellemes illat csapta meg az orromat. Követtük a csábító illatot, amely egy üvegházhoz vezetett. Leszálltunk és megcsodáltuk a szebbnél szebb virágokat.. Ennyi pompás virágot nem láttam még együtt. Volt ott rózsa, szegfű, ciklámen, petúnia és még sorolhatnám. Mindeniket megcsodáltam, de az egyik nagyon megtetszett. Ezt Enikő néni, a gondozójuk, észrevette és megajándékozott három szál gyönyörű piros rózsával. Megköszöntük a virágokat és elhatároztuk, hogy a tatárok útja felé indulunk. Repülés közben megcsodálhattam a minket körülvevő dombokat és hegyeket is. Csak egy párat említek, mint a Cibles, Sátor, az Oldal a Vigyázóval, és természetesen a Muncsaj. Repülve megláttam egy sast, amint egy nyuszira támad. A Tatárok útjához értünk, amely arról híres, hogy itt haladtak el az utolsó tatárok megölve a falu népét és felégetve a falut. Az erdő felett repülve, egy tisztáson őzet láttam, a gidáival legelészett. Csodaszép látvány volt. Láttam még rókát, vaddisznót, mókust, madarakat, szemet gyönyörködtető pillangókat. Egyszer csak rám száll egy pillangó. Játszadozni kezdtünk egymással, nagyon jól éreztük magunkat. Próbáltam elkapni, de nem sikerült, mert ő egyre magasabbra repült, én meg zuhanni kezdtem a szőnyeggel együtt egy szakadék felé. Zuhanás közben felébredtem álmomból. Eszembe jutott, hogy én víz után jártam. Azon törtem a fejem, vajon mit is mondjak a szüleimnek. Végül elhatároztam, hogy elmondom az álmomat, mert nagyon szép volt és szerettem volna velük is megosztani. Megérdemlik, hogy elmeséljem mindazt amit álmomban megéltem, mert ők is sokat meséltek nekem gyerekkoromban.

3. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– mesteremberek: 11/11 pont
– bányavirágok: 5/4,5 pont
– városismereti vetélkedõ: 4/3,6 pont
ÖSSZESEN: 20 / 19,10 / 21,888 pont


– mesteremberek: 11/pont
– bányavirágok: 5/pont
– városismereti vetélkedõ: 4/pont
ÖSSZESEN: 20 /  /  pont

Comments are closed.