Honkutatók

CSAPATKAPITÁNY: Dobrai Laura, Petőfi Sándor Általános Iskola, Koltó, VI. osztály
INTENDÁNS: Torkos Imre

Kádár Gabriella, Petőfi Sándor Általános Iskola, Koltó, VI. osztály
Körözsi Evelin, Petőfi Sándor Általános Iskola, Koltó, VI. osztály
Pomián Nicolae, Petőfi Sándor Általános Iskola, Koltó, VI. osztály
Eiben Eduárd, Petőfi Sándor Általános Iskola, Koltó, VII. osztály

Életkori szorzó: 1,161

1.  PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– csapatnév: 1/1 pont
– farsang: 10/8 pont
– világháborús emlék: 6/6 pont
– falinaptár: 3/2 pont
ÖSSZESEN: 20 / 17 / 19,737 pont

A farsang szokása Koltón

Farsang első napját „Regélő hétfő”- nek hívják. A farsang első vasárnapját 1.mennyegzős vasárnap, a másodikat, 2.mennyegzős vasárnap, a harmadikat , 3.mennyegzős vasárnapnak hívják. Az utolsó vasárnapoknak is különleges nevük van: 60-ad vasárnap 70-ed vasárnap. A farsang után van a „húshagyó hétfő”, „húshagyó kedd” és ezek után jön a böjt.
Mivel a húsvét mozgó ünnep, ez határozza meg, hogy a farsang hosszab, vagy rövidebb.
A farsang a falubeliek téli pihenője. Nem pontosan pihenő,mert a fonóban fonnak és varnak a lányok. A fonás közben elbeszélik, csúfolják egymást. A fonóban fonás közben a lányok találós kérdéseket mondanak, ügyességi játékokat játszanak. Később megérkeznek a fiúk, de csak akkor ha már úgy gondolják, hogy befejezték a fonást. Amikor a fiúk bemennek, megfigyelik , hog a lányok mennyit fontak. Amelyik lány semmit sem font azt a darab szöszt amit kapott otthon, hogy fonjon, azt a fiúk meggyújtották.

***
Itt Koltón él a maszkurázás hagyománya. Az a maszkurás volt a legügyesebb, amelyiket nem ismerték fel. Ilyenkor farsangkor az emberek állatnak öltöztek. Vittek medvealakoskodó, kecskealakoskodó és gólyaalakoskodó játékokat. Amikor mentek az utcán, mint maszkurások, megvédte őket valaki, akit úgy hívtak, hogy hamualakoskodó.
Régen beöltöztek a fiúk mennyasszonynak, a lányok pedig vőlegénynek. A mennyasszony, a vőlegény, ezek a „szép farsangosok”, a boszorkány, a cigánylány , ezek a „csúnya farsangosok”.
Amikor a farsang véget ér, készítenek egy bábot . Ehez készítenek egy farsangtemetést játékosan. Itt, Koltón ezt a bábot Csömének hívják. Ezt a Csömét szénából készítik, és fel öltöztetik. Amikor viszik a csömét végig a falun, mondanak sírós versikéket, és mellette sírnak.

Farsangi énekek:
„Kis szekeres, nagy szekeres, Mind megissza, amit keres. Télen keres, nyárra valót, Szép lányoknak bugyira valót.”
„Kicsi még a mi lányunk, Ne jöjjön kend mi nálunk. Akkor jöjjön kend nálunk, Ha megnő már a mi lányunk. Megnőtt már a mi lányunk, Jöjjön kend mi nálunk. Vegye el a mi lányunk, Ne csak enni , inni járjon mi nálunk.”
Csujogatások:
„Akinek ma kedve nincs, annak egy csepp esze sincs.” „Piros kancsó, piros bor, mindjárt rám kerül a sor!” (Amikor férjhez mennek) „Egy szem búza két szem rozs, takaros a menyasszony.”„Erdő mellett nem jó lakni, Mert, sok fát kell hasogatni. Kilenc ölet, meg egy felet, Öleljen meg aki szeret. Hagyma, hagyma vöröshagyma, Veszekedett vöröshagyma. Mert nem etted a szememet, Hadd sirassam kedvesemet. Szerettelek, nem tagadom, De már annak vége vagyon. Vége van a szerelemnek, Sohase, szeretlek többet. Szeretőm, piros orcája, De sok csókot adtam rája. Nem rakok én többet rája, Rakjon rája a rózsája.” Ilyenkor farsangkor nagyon sok lakodalom volt.

Farsangosok Koltón.  Bekopognak házakhoz, amikor bemennek teljes csendben maradnak, hogy a házigazda ne ismerje fel őket. A házigazda énekel nekik a fenn említett énekek közül és ők pedig táncra kelnek. Elindulás előtt régen szaloncukrot ma inkább gyümölcsöket kapnak a házigazdáktól.
Információközlő:  Sajtos Erzsébet – Betti néni

Szabó Sándor visszaemlékezései a háborús időszakról

1921. január 21-én születtem, a második világháború idején a magyar királyi honvédség katonája voltam, a hadifogságban töltött időszakkal együtt 6 évig voltam katona. Az orosz fronton harcoltam a Szovjetunió elleni háborúban.
1944 tele volt, amikor megsebesültem: éjfél volt, a bal lábamat érte találat. Reggel 9 óra körül volt amikor elfogtak bennünket, egy fedetlen disznóólban tartottak minket, hideg tél volt. Ott három és fél nap voltam, este volt amikor jött a tisztító csapat, szedte össze a sebesülteket, engem ott hagytak mert nem mozdult a lábam, mivel le volt fagyva. Csak annyit mondtak, hogy holnap reggel összeszednek a halottakkal. Akkor este egy öregember megtalált ott, hívott egy másik embert és bevittek, majd hívta a tábori doktornőt. A doktornő odajött és haragudott az öregre, hogy miért vitt be, az öreg szanitész volt, ott volt kezelő a betegeknél. Azt mondta a nőnek, hogy hozzon egy üveg erős szeszt, az orvosnő nem akart ellenséget gyógyítani, de az öreg lefizette és elhozta a szeszt. Azt mondta, hogy reggel 8-kor elmennek, mert az ellenség közel van. Reggel bejött az orvosnő és kérdezte tőlem oroszul: hogy van?
Szerencsére reggelre már mozgott a lábam, este még egy lábujjam sem mozgott, mert le volt fagyva. Az orvosnő azt mondta az öregnek, hogy maga nagyobb doktor mint én. Pakoltak az autóra mindent és mentek velem együtt Kijevbe, ott három napig voltam. Összesen voltunk vagy 40-en, nem adtak semmit, csak naponta egy kanál madártejet. A helyet nagyon bombázták ezért a következő nap elvittek, feltettek egy vagonra, kivittek a Jeges tenger szélére. Ott letettek egy nagy lágerbe és betettek a korházba, nyolc hónapig voltam a kórházba. Miután kikerültem a kórházból, 4 évig dolgoztam az erdőben, ahol minden nap fát vágtunk. Négy év után kerültem haza az orosz hadifogságból, 1948. június 8-án. Itthon be akartak tenni a vezetőségbe, de nem vállaltam el mert tudtam mi a helyzet Oroszországban. Az akkori polgármester azt mondta, hogy ha valami rossz szót mondok a Szovjetunióról, akkor visszavisznek. Miután megnősültem, nyolc gyerekem született.

2. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– farsangi fánk: 7/6,50 pont
– emléktábla: 10/8,50 pont
– varázsszõnyeg: 3/2,20 pont
ÖSSZESEN: 20 / 17,20 / 19,969 pont

Farsangi fánk sütés

– A fánk receptje:

Hozzávalók: 1 kg liszt, egy diónyi élesztő, egy kanál só, egy citrom héja, egy egész tojás, 2 vanília, 1 kanál cukor, lekvár vagy dzsem, fél liter tej
Az élesztőt egy pici cukorral langyos tejjel felfúvatjuk, és tíz percet állni hagyjuk. Megszitált lisztet egy leveses tálba tesszük a liszt közepére, a kanál sót, a citrom héját, a tojást a két vaníliát, a cukrot és az élesztőt, kovászt teszünk és egy fél órát hagyjuk. A langyos tejjel megdagasztjuk egy órát áll, amíg a tálból ki nem fut.
Lisztezett gyúró deszkára tesszük, vékonyra kinyújtjuk, fele részére lekvárt vagy dzsemet teszünk, ráborítjuk a másik felét és pohárral kivágjuk. Megsütjük és kész a fánk.

– A „Süni” receptje:

8 tojássárgáját, 16 kanál porcukorral elkavarunk. Hozzáadjuk a 8 tojás fehérjét, kemény habbá verve és pici pezsgőt hozzá adva. 18 kanál darált diót, 10 kanál lisztet is adunk hozzá és megsütjük. Félig kihűlve ketté vágjuk és vizes kendőbe tekerjük.
Krém: – 4 tojást, 16 kanál cukorral gőzön sűrűre főzünk, ha kihűlt egy margarint adunk hozzá és cukros diót, amit kiszitáltunk a karamellből.
Karamell: 12 kanál cukrot megpergelünk, hozzá adunk 12 kanál apróra vágott diót. Mikor az egész megpirult, deszkára tesszük, jól összetörjük és átszitáljuk. A krémbe tesszük, amivel kitöltjük a tekercset, kívül is megkenjük, tetejére szórjuk a megmaradt karamellt.

Emléktáblákat állítottunk!

– Borotvaélező a második világháborúból:

Az itt látható borotvaélező szerkezet igen ritkán megfigyelhető tárgy, korát tekintve is igen értékes. A háborúban harcoló katonák használták, és magával vitték ezt a tárgyat a frontra is.

– A régiségkereskedői szakma érdekességei:

Nagyon érdekes volt a csapat számára az Ex libris régiségkereskedésbe történő látogatás. Várvédő úr beavatott bennünket a szakma néhány titkába. Nagyon elcsodálkoztunk azon mennyi érdekes tárgyat lehet látni itt. A legtöbbnek még a használati módjára sem jöttünk rá. Elmesélte, hogy milyen veszélyek vannak a műkincskereskedésbe, hogy sajnos egész bűnözői hálózatok épültek ki rá. Megemlített néhány nemrégiben elrabolt értékes tárgyat (Nagybánya város pecsétje, vagy az elrabolt ritka ásvány). Ezeket a rablásokat egyértelműen gyűjtők megrendelésére követhették el.
Mesélt még egy történetet, ami egyik régiségkereskedő ismerősével történt. Cigány asszonyok keresték meg, azzal, hogy találtak néhány régi tálat és szeretnék eladni neki. A cigány asszonyok már előre akadékoskodóan mondták, hogy nekik mindegyikért 2 millió lej kell. Miután a régiségkereskedő megvizsgálta ezeket a tárgyakat, megállapította, hogy ezek XIX századi színtiszta ezüst, akár a Romanov cári családban is használhatták őket. A már előre veszekedő cigány asszonyoknak kifizette a kért árat. Majd néhány hónappal később ő tovább adta egy londoni műkereskedő vásáron, az ár több mint százszorosáért.
Nagyon értékes időt töltöttünk, az Ex libris antikváriumban, ahol sok érdekes tárgyat és történetet hallhattunk.


Varázsszõnyegen a Bányavidéken

– Koltói kalandozások szőnyegháton –

Egy napon meglátogatott, a legjobb barátom, aki még sohasem járt Koltón. Az én barátomnak volt egy varázsszőnyege és megkért, hogy mutassam be neki a lakhelyemet mert nem ismeri. Persze nagyon szívesen felültem a szőnyegre. A varázsszőnyeg felröpített a levegőbe, úgy suhantunk mint a szél, alig bírtam megkapaszkodni benne.
-Nézd csak milyen alakja van a falucskának innen fentről nézve, mintha egy hatlábú pókocska volna. A pók teste a központ és a lábacskái pedig az utcák.
A központban a református templom. Szemben a templommal található egy szép kastély, amely múzeumként is működik. Ez a kastély a nagyon híres, és kalandos életű Gróf Teleki Sándor tulajdona volt. Ahányszor a kastélyba belépek mindig hosszú ruhás grófkisasszonyok és jól öltözött grófok jutnak eszembe. Ez a Teleki Sándor nagy barátságban volt Petőfi Sándorral, a híres magyar költővel, akit meg is hívott, hogy nála töltse a mézesheteit feleségével Szendrey Júliával. Ez a nászút tette igazán híressé szülőfalumat, azóta is minden évben megemlékeznek rá a falu lakói, és rengeteg vendég érkezik, hogy lássa hol töltötte Petőfi mézesheteit. Azt is elmondhatom neked, hogy az ott lenn egy kőasztal, mellette a somfa. Itt írta Petőfi legszebb szerelmes verseit.
Látok itt a múzeum mellett még egy nagy épületet, ahol a gróf cselédjei éltek, de ma már iskolaként használják, aminek Petőfi Sándor Gimnázium lett a neve. Ide járok én is. Innen a kastély elől ahol lebegünk nagyon szép a kilátás. Képzeld látom innen hét falu templomának tornyát és még a “bérci tetőt” a Rozsályt. Ott vannak a hegyek, a vulkanikus hegyek: Morgó, Kereszthegy, Kakastaréj, Gutin, Feketehegy.
-Nézd milyen  szép nagy park veszi körül a kastélyt, amit szobrok díszítenek a sok öreg fa mellett.
Hej ha a fák mesélni tudnának…
-Figyeld meg azt a szép páros szobrot, amely Petőfi Sándort és feleségét ábrázolja. Ez az egyetlen szobor mely kettőjüket egész alakban ábrázolja. Van ott még két mellszobor is az egyik a “vad grófot” ábrázolja, mert így is nevezték Teleki Sándort, a másik a híres zeneszerzőt Liszt Ferencet, aki Teleki barátja volt.
Repüljünk tovább, mert itt nem messze áll a Művelődési Ház, ami egy régi iskola helyén áll.
Én nagyon megszomjaztam, repüljünk a Vajda forrásig. Nagyon finom a vize. És nagyon régi lehet, ha még Petőfi is ide járt sétálni. Innen ha felszállunk, nem sokat kell repülni és itt a temető, ahol Teleki Sándor sírhelye van.
A barátom teljesen elcsodálkozott, hogy milyen színes az én kicsiny falum, mennyi szépség van benne. Megígérte, hogy rövidesen újra ellátogat hozzám, és én mondtam neki, hogy minél hamarabb jöjjön, mert csodálatos élmény volt vele együtt repülni.

3. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– mesteremberek: 11/5 pont
– bányavirágok: 5/4,90 pont
– városismereti vetélkedõ: 4/3,7 pont
ÖSSZESEN: 20 / 13,60 / 15,789 pont

Comments are closed.