Kvarckristály Királyok

CSAPATKAPITÁNY: Nagy Gellért, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
INTENDÁNS: Román Renáta

Balogh Adrián-Damián, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
Kiss Bernadett, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
Molnár Richárd, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
Péter Elizabet, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
Váncza Dániel, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály
Vicsi Beatrix, Szamosardói Kós Károly Általános Iskola, V. osztály

Életkori szorzó: 1,200

1. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– csapatnév: 1/1 pont
– farsang: 10/9 pont
– világháborús emlék: 6/6 pont
– falinaptár: 3/3+ pont
ÖSSZESEN: 20 / 19 / 22,8 pont

A farsang

A nyugati kereszténységben a vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe, a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe és egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése, amikor a feje tetejére áll az egész világ, elszabadulnak az indulatok. A farsangi időszak január 6-tól március első hetéig tart, vagyis népi nyelven bőjtfő vasárnapig.

Sajnos mára már csak az emléke maradt fenn a farsangi időszak mulatságainak, mivel a falubeliek csak a farsangi időszak záró eseményének hagyományát őrizték meg. Kis csapatunk lelkesen fogott neki a munkának. Könnyű dolgunk volt mivel szinte minden nagyszülő örömmel mesélte el vidám emlékeit a farsangi időszakról. De közösen is meglátogattunk egy falubeli nénit, aki saját fonóbeli és farsangbeli élményeit osztotta meg velünk. Özvegy Nagy Marika büszkén mesélte lánykori történeteit. Elmondása szerint ebben az időszakban minden eladó sorban lévő lánynál fonót rendeztek, ide gyűltek össze az asszonyok és a lányok, a fiúk pedig csoportokba verődve, maszkurásoknak öltöztek és így járták végig a fonós házakat. A fonóban a nők fontak és kézimunkáltak, közben énekeltek.
A fiúk csak nyolc óra után jöttek, maszkuráztak. Minél tréfásabb, ijesztőbb, komikus alakoknak öltöztek, igyekeztek minél jobban elrejtőzni az álarc, és a jelmez mögé, hogy senki se ismerje fel őket. Voltak olyan maszkurások, akik jelezve jöttek, ablakot vertek, ujjongattak, kiabáltak vagy észrevétlenül lassan kinyitották az ajtót és hirtelen beugrottak a házba. Más hangon vagy egyáltalán nem beszéltek, hogy felismerhetetlenek maradjanak. Másnap aztán volt tanakodás a maszkurások kilétéről!
Öltöztek ördögnek, betyárnak, cigánynak, menyecskének, szakácsnénak, állapotos asszonynak, halálnak, temetést elevenítettek meg, vitték a koporsót, ásták a sírt a ház közepén, sőt még lakodalmat is játszottak. Néha a fiuk paprikát és borsot szórtak a sporra, hogy a lányok kiszaladjanak igy kapva az alkalmon bemosdatták őket a hóban.
A lakodalmast minden évben előadták. Volt menyasszony, vőlegény, hivogató, vőfély, násznép.
Lakodalmazás előtt egy héttel a hivogató eljárt minden fonót tartó lányosházhoz. Feladata az volt, hogy meghívja az ottan összegyűlt asszonysereget a lakodalomba, vagyis bejelentette, hogy egy hét múlva oda fognak menni, farsangolni. A hivogatónak minden háznál fáradtságáért tojást vagy pénzt tettek a kosarába.

Egy hét múlva a fiúk egy lánynál összegyűltek, aki elvállalta, hogy beöltözteti őket. Oda vitték az összegyűjtött tojásokat is, hisz az volt a szokás, hogy azokból a lány rántottát süt nekik miután visszatérnek. Nemsokára kész is lett a gyönyörű menyasszony (akit az egyik fiú elevenített meg), a vőlegény, a vőfély, a pap, és a násznép. Elindultak a faluba a fonóházakhoz a zenészekkel együtt énekelve, vigadva útközben.
Megérkezés után a vőfélyek köszöntöttek be, ezek után a pap rögtön össze is adta őket.
Éljen az új pár! Húzd rá cigány! – kiáltás után ismét a zenészeké volt a főszerep. Ezt követően egy újabb kiáltást hallhattak a vőfélytől: eladó a menyasszony!
Ilyenkor kérhették fel a menyasszonyt egy táncra, amiért pénzzel vagy ajándékkal fizettek. A pénzt egy kosárba gyűjtötték, ajándéknak vicces dolgokat szántak. Például puliszka tortát készítettek lekvárral bevonva. Ha húszan is voltak bent a házban, mind a húszan megtáncoltatták a mennyasszonyt, gyerektől idősekig felváltva.

A mulatság után friss fánkkal, kaláccsal és szamosardói vörösborral kínálták meg a lakodalmas sereget.
Farsangolás után a lány már várta őket a meleg rántottával, kolbásszal, pálinkával, borral. Ott átöltöztek, megvacsoráztak, s még mulattak egy kicsit.
Húshagyókedden záródott be a farsang. Ilyenkor minden háznál húslevest főztek. Az asszonyok azt állították, ha nem vágják le a tyúkot húshagyóra elviszi a róka! Szokás volt még a kürtőskalács készítése, amit szén fölött sütöttek meg. Ennyi finom étel után pihentek, nyújtózkodtak, feszengtek.
Este bált rendeztek a kultúrotthonban, vagy egy ház üres szobájában, külön volt a gyerekeknek és a felnőtteknek is.
Muzsikásokat fogadtak, ezek között volt hegedűs, kontrás, nagybőgős és Balog Miklós prímás. A bálba kürtőskalácsot és bort vittek. A mulatság reggelig tartott.

Marika néni és kis csapatunk

Manapság Szamosardó lakosai csak a farsangi hagyományok záró mozzanatait őrizték meg: a farsangi bált és a húshagyókeddi ebédet. Már több mint tíz éve, hogy a maszkos bál megszervezésének és lebonyolitásának feladata a szamosardói általános iskola hatodik osztályos diákjaira lett kiszabva. Ez mindig nagy örömet okoz a diákoknak, lelkesen készülődnek minden alkalommal, a falu apraja naggyát meghivva a mulatságba.
A bál érdekessége, hogy ilyenkor felelevenitve a régi hagyományokat a gyerekek maszkurásokként – különböző mesebeli vagy híres személyek külsejét öltve magukra- jelennek meg és mutatják be a szinpadon ruhájukat, érdekes versikék előadásával. A mulatság kora délutántól késő estig tart, színes programokkal tarkitva, úgy, mint mókás szinpadi előadás, tombola, népi tánc és az este fő mozzanata a maszkurások felvonulása, pontozása és dijazása.
A másik élő hagyomány a húshagyókedd ünnepének a megtartása. Ilyenkor egyetlen család asztaláról sem hiányzik a húsleves és a kürtőskalács.
Öröm volt hallgatni az idős bácsik és nénik vidám történeteit, feleleveniteni a múltat és meglátni a szépet és értéket falunk hagyományaiban.

Világháborús történet

A második feladat alapján csapatunk elindult felkutatni az I. és II. világháborúból fennmaradt tárgyi emlékeket. Segítségünkre volt a 2006-ban felállított műemlék, mely a háborúkban elhunyt hősök tiszteletére készült, amin 24 hős neve szerepel. Mély ebre ásva azt is megtudtuk, hogy ennél sokkal többen harcoltak a két világégés alatt: az elsőben összesen 31-en, innen csak 15-en tértek haza családjukhoz, a második világháborúban pedig 67 embert mozgósítottak, akik közül 8-an életüket vesztették a csatatéren, több mint fele az orosz fogság éveit is végigkínlódta, legtöbbjük négy évet töltött ott, volt, aki hatot is. Nagy János pedig német területen amerikai fogságba esett.
Ezek tudatában felkerekedtünk és megkerestük a még életben lévő személyeket. Sajnos kevés sikerrel jártunk, mert akik még ma is élnek azok a fogság borzadalmait is megjárták. Bevallásuk szerint annak örültek a legjobban, hogy élve hazatérhettek családjukhoz, semmi tárgyi emléket nem őriznek erről az időszakról. Elmondták, hogy hazatértükkor a rajtuk lévő ruhákat is elégették.
Tovább próbálkoztunk az elhunytak családtagjainál és sikerrel jártunk. Sokan megőrizték a hivatalos besorozási vagy leszerelési igazolványokat, képeket, leveleket, és ami szomorúbb a halotti bizonyítványokat.
A megtalált tárgyi emlékek:

Kiss András halotti bizonyítványa és sírhelyének megjelölése

Kiss András 1917-ben született Szamosardón. A második világháború során őt is besorozták és az orosz frontra küldték. 1944-ben a csatatér melletti erdőben rálépett egy gránátra, ami felrobbanva szétszórta a testét. A bajtársai egy dobozba gyűjtötték össze és eltemették az okiraton megjelölt helyre. A fenti képen a Magyar Vöröskereszt tudósítása látható. 27 évesen hunyt el maga után hagyva egy özvegy feleséget és egy árva kislányt.

Ferenc István 1943-ban a nagyváradi kaszárnya előtt

A fenti képen Ferenc István szamosardói lakos szerepel, akit 22 évesen soroztak be a II. világháborúba, mint felderítőt. 1944 szeptember kezdetén a Tordai hasadékban golyó okozta halálát.

Magyarország 1918-as határvonalai

Ez a térkép körülbelül 90-95 éve volt használatos az I. világháborúban. Magyarország 1918-as határait jelöli. Különösebb éltetője, hogy összetűrve egy golyó lőtte át.

László János leszerelési könyve

László János szamosardói lakost 1943-ban sorozták be. Harcolt a háborúban, mígnem 1944-ben Oroszországba hurcolták fogolyként. Egy hónapon át szállították fogolytársaival teherszállító vagonokban élelem és víz nélkül. 1948 hazatérhetett családjához.

Vicsai Miklós

Vicsai Miklós 1923 február 11-én született Monóban. 1944-ben besorozták és be is vonult. Nem volt alapképzése, ezért a fegyvergyárnál dolgozott Pesten. Itt élte át a háborút és annak lezártát. 1945 januárjában tért haza szeretteihez.

Vicsai Miklós katonai alkalmatlansági bizonyítványa



Európa politikai térképe 1944-ből

(Nagy György behívólapja)

Nagy György 1884-ben született Szamosardón. 1914-ben Olaszországban harcolt. 1918-ban tért haza. 78 évet élt.

Nagy Zsigmond képe a magyar címerrel

Nagy Zsigmond 1919-ben született ardói lakosként. 1940. december 2-án bevonult a hadseregbe. 1942-ben „szélütést” kapott és a szatmári katonakórházban nem teljesen, de meggyógyították és hazaengedték.



Fazakas András utolsó levele

Fazakas András 1910-ben született Sülelmeden. Besorozták a II. világháborúba, mint kovács. 1944-ben Tordánál a harc közepette a tüzérekhez rakták, ahol életét vesztette.



Fazakas András képe a frontról





2. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– farsangi fánk: 7/6,50 pont
– emléktábla: 10/8,90 pont
– varázsszõnyeg: 3/2,75 pont
ÖSSZESEN: 20 / 18,15 / 21,78 pont

Farsangi fánk sütés

Nagy lelkesedéssel kezdtünk neki a második próba megoldásához. Elolvasva az első feladatot anyukáinkhoz, nagymamáinkhoz rohantunk kifaggatni őket eldugott  receptfüzeteikről,  és a farsangi fánksütésről. Megjegyeznénk, hogy Szamosardón a  farsangot lezáró húshagyó kedden minden háznál a kürtős kalács sütése volt szokásban. A kürtős kalács receptje megegyező a fánkéval, csak a szaggatásban és a sütésben tér el tőle. A hagyomány szerint a kalácstésztát csuszaszárra vagy  erre az alkalomra készített fakorongra csavarták és sütőben, olajban vagy parázs felett megsütötték.
A sok kutakodás ellenére  mindenhol ugyan azt a választ kaptuk: a farsangi fánk receptje leírva nem szerepel a könyveikben mivel már tapasztalatból tudják lánykoruk óta hogyan is kell elkészíteni, ezért le sem jegyezték. Így elmondásaik alapján irtuk  le és keszitettük el  a farsangi fánk és kürtős kalács receptjét. Mi az adagokat  csapatunk számához mértük, igy bőven jutott az otthoniaknak is egy kis kóstoló.

– Farsangi fánk/ Kürtős kalács recept:

2 kg liszt, 30 dkg cukor, csipetnyi só, 4 dkg élesztő, 1 db tojás, 1 reszelt citrom héja, 2 l langyos tej, 2 l olaj a kisütéshez; ízésítésnek: 10 dkg porcukor, 3 csomag vaníliás cukor, 20 dkg darált dió. A fánksütésnél Aranka néni segítette kis csapatunkat!

Ha a farsangi fánk receptjére nem is, de más érdekességre azért rábukkantunk. Az egyik nagymama régi füzetében meglapulva rátaláltunk a házi készítésű májpástétom és a sárga virág méz elkészítésének a módjára. Ezeket már sajnos nagy ritkán vagy alig készítjük el a mai rohanó világban, leginkább kész terméket vásárolunk.

– Sárga virág (körömvirág) méz:

350 virágot megfőzünk egy liter vízben, majd leszűrjük és hozzáadunk 2 kg cukrot és egy kanál citromsót. Addig főzzük amíg a kellő sűrűséget elérjük.

– Máj paszta – Májpástétom:

1 vagy 2 kg sertésmájat, 1 kg szalonnát és 1 kg húst apróra megvágunk majd egy pici sóval két babérlevéllel és annyi tejjel hogy ellepje főni tesszük. Miután megfőtt hagyjuk kihűlni azután pedig ledaráljuk. Izésítjük sóval, borssal, paprikával és újra megfőzzük a számunkra megfelelő állagra.

Emléktáblákat állítottunk!

A nagybányai utunk során legelső állomásunk a régi főtéri Ex libris antikvárium volt. Hajtott minket a kíváncsiság, mert ez teljesen új volt számunkra. Elcsodálkozva és megszeppenve léptünk be az Ex libris ajtaján, ahol  a házigazda szívélyesen várt és fogadott. Bemutatkoztunk, közöltük jöttünk célját, majd érdeklődve hallgattuk házigazdánk elbeszélését szakmájáról. Repesve vártuk azt, hogy körbenézhessünk, megfoghassuk a tárgyakat, a történeteiket meghallgassuk, kitaláljuk mire is használhatták anno elődeink. Mindeközben Várvédő Zsolt műkereskedő úr mesélt nekünk a festőiskoláról, a művésztelepről és egy tanulságos történettel is megajándékozott minket.

A történet két nagybányai festőről és egy szegény koldusról szólt:

Nagy Oszkár és Ziffer Sándor, a két művész haragban voltak egymással. Nagy Oszkár gyakran készített festményeket egy nagybányai koldusról, és a modelltállásért fizetett is neki. Ziffer Sándornak is fülébe jutott a dolog, elment ő is ehhez az öregemberhez, s megkérte , hogy álljon neki is modellt  egy festmény erejéig. A férfi megkérdezte a mesterét, hogy elmehet-e a másik művészhez modellt állni. Nagy Oszkár megengedte, de azt mondta, hogy így nem mehet el hozzá, adott  egy kis pénz neki és elküldte, hogy  vegyen új ruhát, borotválkozzon meg s úgy jelenjen meg a festőúr előtt. Úgy  is tett, majd elment a festőhöz, de mikor  Ziffer  Sándor meglátta nem tudta, hogy ki az az ember, erre  a koldus azt mondta, hogy ő az akit le akart festeni.  De Ziffernek így alkalmatlanná vált a modellje. Később amikor tudomására jutott Nagy Oszkár szerepe a történetben  még jobban megharagudott rá.

A régi tárgyak között vizsgálódva rábukkantunk egy  gyűrűhöz hasonlatos  eszközre, de sehogyan sem tudtunk rájönni, hogy miként és mire használták. Vendéglátónk végül is felvilágosított minket és elmondta, hogy ez egy a szekér végére szerelhető gyűrű, amin áthúzták a rúdhoz rögzített kötelet, amivel rászorították a szénát a szekérre. Minderre azért volt szükség, hogy a megrakott szekér tartalma egészében haza érjen és ne hulljon szét az úton.


Varázsszõnyegen a Bányavidéken

– Szamosardó a felhők mögül –

Ha az elejéről kezdeném kicsit hosszú lenne, de a varázsszőnyegemet tolvajoktól koboztam el nem is olyan rég. A varázsszőnyeg csak arra a szóra áll meg vagy indul el, hogy kakukkfű. Mindennek az ellentétét teszi… ha azt mondom balra, jobbra megy és fordítva, ha azt mondom hátra,akkor előre megy és ugyanúgy fordítva is. Titkos kincsem féltve őrzöm, csak barátomnak Mátyásnak meséltem róla.
Egy nyári napsütéssel teli pénteken  távoli barátom, Mátyás látogatott meg. Belépve szobámba azonnal kíváncsiskodni kezdett a falon  lévő díszes szőnyeg után, elmeséltem neki, hogy valójában a varázsszőnyeg áll előtte. Kérlelt engem, hogy mutassam be neki, mit is tud  a szőnyeg s ha lehetne kis falumat is megnézné, mivel már annyit meséltem neki róla.
Hamar felpattantunk és ahogyan elindultunk pillanatok alatt a felhők között találtuk magunkat. Mátyás  eleinte meredten kapaszkodott belém, de csendes szelekre szállva a falu legbékésebb helyére vittem őt. A szőnyeggel utunkat a református templomnál kezdtük és a mellette lévő  haranglábnál, amely már  több száz éve őrszemként őrzi a falut. Körülöttük zöldellő fenyőfákkal csodaszép látvány, s a bejáratnál lévő világháborús emlékmű mindig a hősi halált halt nagyapáinkra emlékeztet. Minden vasárnap eljárok ide, s szombatonként vallásórára a parókiára is.
-És nézd csak, balra ott van az én kedves iskolám, ahol annyi mindent elsajátítottam már a szüleimet is tanító tanároktól. De szünetekben sem unatkozom, mert osztálytársaimmal asztaliteniszt szoktunk játszani a palka asztalnál.
De hagyjuk a tanulást gyere szórakozzunk egyet! Megmutatom neked a szőlőhegyet, ahol már-már ért szőlőszemeket is kaphatunk, s jóízűen  falatozhatunk  belőle. Nagyon meredek a domboldal, de nekünk ez most nem gond, ugye kis szőnyegem! Kakukkfű. Innen csodaszép látvány tárul elénk a faluról, látod ott balra Nagybánya felől érkezve jöhetsz be a faluba a kígyózó úton haladva minden fontos megállóhelyet útba ejthetsz. Jobbra pedig a falu másik vége amelyik a román lakosú Vicea-val határos. Szemben velünk a falu legmagasabb dombja a Monyófű, váltakozó színű földparcellákkal és szőlődombokkal lenyűgöző  kilátás, szép időben akár Nagybányáig is elláthatsz. Kipróbáljuk?
És már siklott is tovább szőnyegünk.  Nahát- kiáltott fel Mátyás- valóban ellátok Nagybányáig. Ha már itt vagyunk egy legendás helyre is elviszlek, innen nem messze Szamosardó és Benedekfalava közötti határon van a Feneketlen tó helye. A történet szerint nyáron, mikor minden víz elpárolgott, ez a tó tele volt friss vízzel, így az asszonyoknak ide kellett járni mosni. Ezt viszont rosszul tették mivel mosáskor alattuk örvény kerekedett, a vízbe fulladtak. Egy fiatal idegen volt épp a faluban és nem hitt a mesének s elment fürdeni a tóhoz. Bement, semmi baja nem volt de amikor ki akart úszni, alatta is tölcsér kerekedett s a víz maga alá húzta a fiút. A legenda szerint lefele sokféle gyógynövényt megevett s kibírta levegő nélkül addig, hogy a tó alját is látta. Viszont nemrég kiszáradt s azóta  is üres a medre.
-De mik azok a magasba nyúló hegycsúcsok?- kérdezte Mátyás. Hogy mik, gyorsan odarepülünk és meglátod! A falu a Szamos folyó közelében helyezkedik el, melynek legszebb szakasza a Cikói-szoros. Nyáron a lubickoló és táborozó gyerekseregnek  nyújt mesés környezetet! De az év minden szakaszában a  lélegzet elállító  természet egyaránt nyújt megnyugvást és békét minden vonaton utazó, autóban guruló vagy akár a Szamos parton sétáló ember számára. Integettünk néhány halászó idős úrnak, s azok meleg szívvel integettek vissza nekünk, s közben versenyeztünk az épp arra járó vonattal. De most már ideje visszatérnünk!
A faluhoz közel van egy futballpálya. Biztosan ott vannak az osztálytársaim. Gyere csatlakozzunk hozzájuk  mi is!Az erdő sarkában elrejtettük szőnyegünket és  beszálltunk a fociba. Nyertünk is, ez nem volt kétséges, mivel mind a ketten nagyon tehetségesek vagyunk, de nem csak mi szolgáltunk rá a diadalra, hanem a csapattársaink is. Mátyás annyira lelkes volt, hogy elkérte a rablók házszámát, hátha van még egy megszerezni való varázsszőnyeg, mert neki is kellene egy hasonló ilyesféle kalandokra. Ám indulnunk kellett, mert egy focizó fiú észrevette szőnyegünket, pedig ezt titokban kell tartanunk.
Ahogy  az erdő széléről felemelkedtünk Mátyás meglátott  egy magasba nyúló fatornyot. Ez nem más, mint a falu görög-katolikus temploma- mondtam. Ám az a fatemplom mára csak egy műkincse a falunak és nagyon különleges, mert mindig úgy tűnik, mintha eldőlne. Van egy új ortodox templom is, nemrég újították fel a román családoknak, akik most kisebbségben vannak.
Egy nagyon fontos helyet akarok neked mutatni, hogy ha  legközelebb nálam jársz ezt is kipróbálhassuk. Ez a  domb a  Kossuth  domb. Tél idején a falu gyerekserege éjszakába nyúló szánkózást szervez. Sok csínyt követünk itt el, szélsebesen száguldunk, hógolyózunk és nevetünk.  Nézd ezt a zöld épületet a Kossuth domb hosszában elnyúlva! Régen az itt élő Fodor család lakhelye volt, legutolsó tulajdonosa  Fodor Blanka volt. Halála után javait a falunak adták és bentlakássá alakították át a környékünkről iskolánkba járó diákok számára. Ma már  az óvodás gyerekek és napközisek vették tulajdonukba. De azért még mi nagyobbak is látogatjuk, minden héten, hiszen tornaóráinkat itt tartjuk az erre kialakított foci, kosár  és röplabda pályán.
Annyira jól szórakoztunk, hogy megfeledkeztünk az idő múlásáról Egy utolsó perc erejéig megnéztük a naplementét, ahogy tüzes golyóként vöröslik a látóhatáron  rózsaszín pamacsfelhőivel a sötét horizontba olvadva.
Hazaérve elérkezett a búcsú ideje. Én és  barátom vonakodva, de elváltunk egymástól, ezzel pedig véget ért a számunkra legeslegjobb nyári nap, pedig még meg kellett volna viccelni a testvéreimet is valamivel.

3. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– mesteremberek: 11/8 pont
– bányavirágok: 5/4,80 pont
– városismereti vetélkedõ: 4/3,5 pont
ÖSSZESEN: 20 / 16,30 / 19,56 pont

Comments are closed.