Mókusdetektívek

CSAPATKAPITÁNY: Balogh Ádám, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
INTENDÁNS: Iancău Antonia

Benkő Lilla, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
Bence-Kádár Berta Ilona, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
Tóth Zsófia, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
László Irisz, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
Brettschneider Ivett, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály
Kádár Gergő, Németh László Elméleti Líceum, VI. osztály

Életkori szorzó: 1,167

1. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– csapatnév: 1/1 pont
– farsang: 10/6 pont
– világháborús emlék: 6/4 pont
– falinaptár: 3/2 pont
ÖSSZESEN: 20 / 13 / 15,171 pont

Farsangi szokások

Farsangnak nevezzük azt az időszakot, amely február 6-tól (vízkereszt napjától) hamvazószerdáig (a nagyböjt elejéig)  tart. Ebben az időszakban kerül sor a lakodalmakra, mulatozásokra, mivel a farsang utáni a nagyböjt szigorúan tiltja ezeket.
A farsang első napját regélő hétfőnek nevezik. Ezen a napon a legények házról házra járnak köszönteni a farsangot, s ilyenkor előfordul, hogy egy rövid jelenetet is előadnak. A farsangi időszak első három vasárnapját mennyegzős vasárnapoknak hívják: első mennyegzős vasárnap, második mennyegzős vasárnap, s a harmadik mennyegzős vasárnap, az utolsó három vasárnapot pedig 70-ed, 60-ad, és farsang vasárnapnak. A koltói farsang neve Csöme. Az őszi farsang befejeztekor, a téli farsang ideje alatt, Koltón azok a lányok, akik konfirmáltak férjhez mehettek. Ez a szokás mára már érvényét vesztette, de pár évtizeddel ezelőtt nagyon is komolyan vették, s azok a lányok, akik nem mentek férjhez konfirmálás után öreglányoknak számítottak. Abban az időben a legények szorgalmasság szerint választottak maguknak feleséget.
Egy másik szokás volt a farsangi bábúégetés, melyben a bábú a telet szombolizálta. Ilyenkor a falu ifjúsága szekereken, vagy gyalog kivonult a falu szélére, s ott elégették a bábut. Ez az esemény mindig húshagyó keddre esett.

Talán az egyik legismertebb farsangi hagyomány a jelmezbe öltözés. A jelmezesek kétfélék lehettek: csúffarsangosok, és szépfarsangosok. A csúffarsangosok általában ijesztő jelmezekbe, például halálba, vagy ördogbe öltöztek. A szépfarsangosok pedig szerencsét hozó, vagy mókás öltözetbe. Ezek a farsangosok éjszaka jártak kisebb, nagyobb csoportokban. Ezekben a csoportokban voltak a jelmezesek, akik házról házra járva ijesztgették a gazdákat, és hamubotosok, akik egy hamvas bottal védték meg a jelmezeseket a kivancsiskodóktól, akik le akarták venni a fejükről a maszkukat. A farsangosok ezek mellett sokszor megtréfálták a gazdát, például elvitték a kapujukat, vagy feltették a lovakat a csúr tetejére.
Ezek a szokások mára már nem nagyon érvényesek, de azért vidéken még mindig próbálják betartani őket.

Farsangi történet

Történt egyszer, hogy farsang éjszakáján egy idős, falusi házaspár bent üldögélt a házában, s a kályha melegében, egy csésze forró tea mellett beszélgettek.
Eközben, kint a falu utcáin nagyban zajklitt az élet, annak ellenére, hogy már késő éjszaka volt. A legények kurjongatva jártak házról házra, s olykor olykor meg is tréfálták az ott lakókat. Éppen az öreg házaspár háza előtt mentek el, mikor egyiküknek eszébe jutott egy nagyon jó ötlet. Mindannyian belopóztak az udvarba, s nagy csendben megkeresték az istállót. Kivezették a lovakat az udvarra, s onnan meg fel az istálló tetejére. Ezek után a szekeret is felrakták a ló mellé, majd csndben távoztak, mintha mi sem történt volna.
Mikor reggel felébredt a gazda, s megakarta etetni a lovakat megdöbbenve vette észre, hogy az istálló üres. Egy kis idő múlva vették csak észre, hogy hol vannak a jószágok. Hívták hát a szomszédokat, hogy segítsenek neki. Nehezen, de végül mégis csak leszedték őket.
Az, hogy ki tréfálta meg az öregembert máig sem derült ki, de az biztos, hogy sokan emlegették utána a történteket.

Világháborús történet

Ezt a történetet dédnagyapám mesélte édesapamnak mikor még gyermek volt.
A történet a második világhaború, és a magyar hadseregek feloszlása után történt, amikor sok erdélyi magyar katona útban volt hazafelé. Az utak tele voltak orosz katonákkal ás hadigápekkel, mivel a német hadsereget követték.
Dédnagyapámat elfogták az oroszok és elvitték egy táborba. Mivel nem volt nála fegyver, csak egy szál ruhában próbált hazamenni, nem bántották. Bevitték egy irodába, ahol egy orosz tiszt ült az asztalnál és ivott. Egy ideig nem foglalkozott vele, hagyta ott állni, majd később megkérdezte hová ment amikor elfogták. Dédnagyapám elmesélte, hogy hazafelé indult a családjához Erdélybe, ahol várja a felesége. Az orosz tiszt csendben halgatta őt, majd egyszer csak megkérdezte, hogy van-e gyereke? Ő igennel válaszolt és az orosz tiszt kéresere megmutatta a felesége és a gyerekei fényképét. A fényképek láttára a tiszt elkezdett könnyezni, majd ő is kiszedte a fénykepeit es megmutatta családjat. Azt mondta ő is nagyon szeretett volna a gyerekeihez hazamenni, de számára még a háború nem fejeződött be.
Kérte dédnagyapámat üljön le, és egyen valamit. Ezután már többet nem beszéltek, de napnyugta után dédnagyápamat elkísértette a front háta mögötti erdőbe két orosz katonával, ahol aztán elengedték, hogy hazamenjen.

2. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– farsangi fánk: 7/2 pont
– emléktábla: 10/3 pont
– varázsszõnyeg: 3/1,85 pont
ÖSSZESEN: 20 / 6,85 / 7,994 pont

Farsangi fánk sütés


Emléktáblákat állítottunk!


Varázsszõnyegen a Bányavidéken

Reggel lett. Különleges napra ébredtem. Hogy miért? Elmesélem…
Ma az egyik külföldi rokonom, Anna,  látogat el hozzám és úgy gondoltam, erre a különleges alkalomra előveszem varázsszőnyegem, hogy fentről tudjam bemutatni gyönyörű városunk, Nagybányát.
Meg is érkezett. Hát akkor kezdjük!  Kedves Anna , ez itt Nagybánya. Először is pár információ Nagybányáról: nevét az arany- ezüstbányákról kapta, korábban (1329) Asszonypatakának nevezték. Amint látod Nagybányát hegyek veszik körül: Rozsály, Kereszthegy, Virághegy, Gutin-hegység stb. Először is az első hely, amelyet bemutatnák neked, az a Régi Főtér. Mellette található a Híd utcai Református Templom. Körülbelül 18.éve századból maradt meg  és még most is nagyon nagy gyülekezettel rendelkezik. Ha már templomokról van szó, akkor hadd említsem meg a Szentháromság-templomot, mely az 1700-as években épült barokk stílusban és az Evangélikus templomot, mely az 1900-as években épült. A Régi Főtér mellett található a Városi Színház, mellyel szemben a Szent István-torony áll. Ez a templom  az elpusztult  14. századi gótikus templom tornya, maga a torony a Hunyadiak korában készült, Hunyadi János és Mátyás király adományaiból. A piac mellett található a Mészárosok bástyája, mely a 16. században épült, a középkori város védő bástyája volt. Alattunk látható a híres festőiskola, melyet Hollósy Simon hozta létre az 1800-as évek végén. Itt alkotott például Thorma János, Ferenczi Károly, Glatz Oszkár és még sokan mások. Történelmi és régészeti múzeuma, szépművészeti múzeuma, néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványtani múzeuma van, ezek mellett alattunk található egy, a számos képzőművészeti kiállítótermekből. Egyik kedvenc helyem a Városliget. Ez a hely csodás látnivaló télen is, nyáron is. Ősszel megcsodálhatóak a színesebbnél színesebb fák, a sárga, barna, vörös lehulló levelek, az iskolába siető gyerekek.
Nagybánya mellett található Koltó-község. Amint látod, elérkeztünk ide, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötték a mézesheteiket. Minden évben megrendezik itt a Petőfi-bált, ahova mindig sokan eljönnek.
Nagybánya repülőtere Misztótfaluban található.
Hát ennyi lenne mára, kedves Anna! Remélem tetszett.

A 3. PRÓBA közben visszaléptek a versenyzéstõl.

Comments are closed.