Nagybányai Lepetyelők

CSAPATKAPITÁNY: Szigeti Dóra, Nicolae Iorga Általános Iskola Nagybánya, VII. osztály
INTENDÁNS: Szigeti Gyula

Farczki Hajnalka Mária, Nicolae Iorga Általános Iskola Nagybánya, VII. osztály
Vicsai Noémi, Nicolae Iorga Általános Iskola Nagybánya, VII. osztály
Tóth-Pál Helga, Nicolae Iorga Általános Iskola Nagybánya, VII. osztály
Kert Imola, Németh László Elméleti Líceum, VI.osztály

Életkori szorzó: 1,147

1. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– csapatnév: 1/1 pont
– farsang: 10/8 pont
– világháborús emlék: 6/6 pont
– falinaptár: 3/3+ pont
ÖSSZESEN: 20 / 18 / 20,646 pont

A farsang mifelénk

Mivel mi városon lakunk,elég kevés farsangi (nép)hagyomány maradt fenn. Manapság Nagybányán farsangkor megrendezésre kerül egy farsangi bál, amin javarészt az idősebbek vesznek részt. Mi, a fiatalok, farsangi bulikat szervezünk barátainkkal és iskolatársainkkal. A Teleki-házban szokunk Kisze babát készíteni, amit majd elégetünk közösen az udvaron… Szóval nem sok dolog történik mifelénk, de abból ami zajlik, aktívan kivesszük részünket.

Vidám régi farsangi történetek

Mariska néni, aki most 80 éves, mesélte, hogy mikor ő gyerek volt,még egész kicsike, akkor az egyik farsangi maskarától úgy megijedt, hogy az anyukája szoknyája alá bújt. Majd már mikor nagyobbacska lett, volt a környékükön egy vidám bácsi, aki minden farsangkor begkente magát mézzel, aztán talluba hempergette magát, így ment házról-házra riogatni az embereket. Abban az időben még szokás volt, hogy a fiatal fiúk beöltöztek boszorkáknak, rémeknek, manóknak és így riogatták az ermbereket. Miután ez megvolt, egy jó bálban mulattak és ették a finom farsangi fánkot.

Régi tárgyi emlékek

1. Az első pár kép Dóra dédtatáját (Baczur Sándort) ábrázolja egymagában és katonatársaival. Aktív resztvevője volt a második világháborúnak, amit sajnos nem élt túl, életét vesztette 1944. okt. 17-én, amikor egy gránát robbant fel mellette, amit az oroszok dobtak .




2. A következő pár képen Papp Miklós van, aki Imola nagymamájának a nagybácsija volt. Ő Beszterce környékén szolgált a háborúban…

Annyit tudtunk meg a netről, hogy a kép készítője egy híres orvos volt, egy imunológus, aki barátja volt Wass Albertnek is… a neten ezt találtuk:

„Az író gyakran megfordult a kolozsvári értelmiségiek társaságában, mely művészekből, tudósokból, írókból és értelmiségiekből állt, kik közül sokan zsidók voltak. A világhírű orvos, immunológus, Dr. Óváry Zoltán, Wass Albert iskolatársa így emlékezik erre a „Memoir Suveniers: Around the World in Ninety Years”  (90 év a világban) című életrajzi írásában: „Anyám szalonja a kolozsvári házunkban nyitva volt mindenki számára. A látogatóktól senki nem kérdezte meg, hogy mi a vallási hátterük. Sokkal később, a harmincas években tudtam meg, hogy a vendégek fele zsidó volt vagy zsidó származású.” Dr. Óváry szerint Wass Albert barátságban maradt a háború alatt is azokkal a zsidó értelmiségiekkel, akikkel az összejövetelek során találkozott. (Dr. Óváry levele a cikk szerzőjéhez, 2003 június 16.)”


2. PRÓBA
(elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– farsangi fánk: 7/5,5 pont
– emléktábla: 10/9,9 pont
– varázsszõnyeg: 3/2,5 pont
ÖSSZESEN: 20 / 17,90 / 20,531 pont

Farsangi fánk sütés

A receptek közül a Haditortát választottuk.

A nevet azért kapta mert a háború idején készítettek, könnyű volt elkészíteni, nem volt drága és sokáig elállt ezért el lehetett küldeni a frontra is csomagban

Hozzávalók: 60 dkg liszt,10 dkg cukor,10 dkg zsír (vagy 15 dkg margarin), 2 egész tojás,egy evőkanál ammóniák feloldva egy kis tejben. Egy elég lágy tésztát gyúrni belőle. Hozzá lehet adni még egy kis tejet. 5-6 lapot sütni belőle (megszurkálni).
Krém: 1 ½ l tejet odatenni főni. 4 tojássárgát 6 kanál cukorral habosra dörzsölni. Hozzáadni 8 tetejes kanál lisztet és ½ l tejet. Mikor fő a tej, hozzáadni 6 kanál cukrot és a pépet. Ha megfőtt, levenni a tűzről. A 4 tojás fehérjét felverni habnak, hozzáadni 4 kanál cukrot,3-4 vaníliát és a meleg krémhez keverni. Azonnal megtölteni a lapokat. Krémmel kell kezdeni és krémmel végezni.
Jó étvágyat!

Emléktáblákat állítottunk!

– Látogatás az antikváriumban:

Az antikváriumban a házigazdánk megengedte, hogy mindent levegyünk, megtapogassunk és megnézzünk. Rengeteg érdekes tárgy, könyv, festmény és egyéb régiség között a mi szemünk egy érdekes tárgyon akadt meg , amiről megtudtuk, hogy szép franciás neve van, éspedig  Le Curvimetre (amin jót nevettünk). Házigazdánk megkérdezte, ha tudjuk-e  mire  való. Pár találgatás után, és persze kis segítséggel, rájöttünk mi az, és mire is használták.
Megtudtuk, hogy egy térképészeti eszköz , pontosabban gördülő távolságmérő amivel a távolságokat mérték a térképeken a háborúban, de még ma is használatos eszköz. Az interneten rákeresve a következőket tudtuk még meg róla:
Legpontosabb mérés a gördülő távolságmérővel (kanyarmérő, görbületmérő, kurveométer) érhető el, amelynek kerekét végiggörgetve  a megmérendő szakaszon, miközben a műszeren egy mutató azzal arányosan körbefordul, ezáltal a hozzá tartozó skálán közvetlenül leolvasható a görbe szakasz hossza. Bár nyilvánvalóan ez a legpontosabb mérési lehetőség, hiszen a gördülő távolságmérő már nem a poligon, hanem a valódi görbe hosszát méri, mégis nagyon sok tényezőre figyelnünk kell, hogy pontos eredményt kapjunk.

– Ferenczy Károly … vagy mégsem?

Az antikváriumi látogatásunk során azt is megtudtuk, hogy az egykor Nagybányán élő és alkotó Ferenczy Károlyon kívül Kolozsváron is élt egy amatőr festő, aki ugyanezt a nevet viselte. Az amatőr festő is ugyanúgy próbált aláírni, mint Ferenczy Károly, hogy így hátha jobban eladhatja a képeit. Ez a hír, hogy van valaki, aki az ő nevével visszaél, nem tetszett a festőnek és ezért beperelte a Kolozsváron élő amatőr festőt, de a pert nem nyerte meg, mert a kolozsvári festőnek is ugyanúgy joga volt viselni ezt a nevet.
Ebbe beletörődve, Ferenczy Károly tovább alkotott, de vigyázott arra, hogy ne keverjék össze a másik munkáival az ő munkáit.
A házigazdánk azt is elmondta, hogy nemrégiben valaki elhívta, hogy vegyen meg tőle egy Ferenczy Károly festményt, de ő rájött arra, hogy azt a kolozsvári Károly festette és végül nem vette meg a képet. A tulajdonosnak is elmondta, hogy az ő festménye nem egy eredeti Ferenczy (vagy netalán mégis az, hisz mindkét embert ugyanúgy hívták…)


Varázsszõnyegen a Bányavidéken

– Száll a szőnyeg,száll –

Egy napon a csapatom, a Nagybányai Lepetyelők tagjaival együtt eldöntöttem, hogy új levelezőtársakat keresek, idegen országokból. Nem akartam interneten keresztül levelezni, hanem úgy mint régen, postagalambbal.
Egyik csapattagom nagytatája postagalambokat tenyészt, és elkértem tőle párat. Az elküldött levelek közül csak egyet kaptam vissza, Honoluluból, aki azt írta, hogy szívesen ellátogatna hozzánk, csak nincs rá lehetősége.
Eközben a Bányavidék próbáit oldogattuk, és ellátogattunk az antikváriumba, ahol megláttam egy  szőnyeget, ami  nagyon megtetszett. Megkérdeztem a tulajdonost honnan szerezte be ,de sajnos ő sem tudta honnan van a szőnyeg, így végül megvettem. Mikor a szőnyeget betettem a kocsi csomagtartójába, a kocsi hátulja elkezdett emelkedni. Ekkor döbbentem rá, hogy ez egy varázsszőnyeg. Hirtelen az az ötletem támadt, hogy repüljek el Honoluluba Leyla után, aki nagyon csodálkozott, mikor meglátott “Aladin” szőnyegén.
Elmondtam neki, hogy én vagyok az, aki a postagalambot küldte, és eljöttem érte, hogy elvigyem Nagybányára.
Mikor megérkeztünk, megmutattam neki az iskolát, ahol nap mint nap tanulok. Elmondtam neki, hogy az iskolát Nicolae Iorga után nevezték el, aki többek között történész, irodalmi kritikus és költő volt , és az ő arcképe található az egylejesen is.
Az iskolalátogatás után elvittem az Ásványtani Múzeumba, ahol sikerült berepülni egy nyitott ablakon és megnéztük a kiállítást. Elmondtam neki, hogy ez a csodák birodalma , tele van bányavirágokkal amik között van kvarc kristály , van itt fél méteres iker gipsz kristályokból álló csokor, aranyló piritkockák tömege, törékeny kalcit csoportok, ágas-bogas aragonit, a kvarcok mindenféle formája és még nagyon sok minden más is. Nem elég, hogy a vitrinek is roskadoznak a nagyobbnál-nagyobb piritektől, galenitektől, rodokrozitoktól és a termésaranyak gyűjteménye is felejthetetlen volt, és nem szabad megfeledkezni a sötétben világító ásványokról sem. Többek között azt is elmeséltem neki, hogy nemrég betörtek oda, és ellopták az egyik egyedi ásványkincset, ami egy kalcit gömb volt , aminek egyik fele fehér, a másik pedig fekete.
Ezután kirepültünk az ablakon és az Istvány-torony felé vettük az irányt. Elmondtam neki hogy a tornyot az első magyar királyról nevezték el, Szent Istvánról aki a város védőszentje is volt. A Szent István-torony, Nagybánya szimbóluma, egy sajátos kiképzésű és történetű gótikus  stílusú templomépület maradványa. A négyszögletű, 40 méter magas épület falait a pálcatagos oldalbejáratok, a nyugati körablak, résablakok és a csúcsíves lándzsaablakok törik meg, déli falába, a lépcsőtorony mellé a középkorban Roland-domborművet (a városi pallosjog szimbólumát), nyugati falába a XIX. században két címerpajzsot illesztettek. A déli falba illetve falhoz illeszkedik a csigalépcső, mely az első toronyemeletre vezet. A toronyból megmutattam neki a kilátást ,ami tetszett neki. Újra felpattantunk a szőnyegre és átvágtunk a tér fölött ,majd végig a Híd-utcán ,át a Klastromréten a Virághegy felé vettük az irányt.
Nem sokkal később ellátogattunk a festőtelepre, ahol nem is olyan rég is alkotott Hollósy Simon , Glatz Oszkár , Ziffer Sándor és még sokan mások. Meséltem neki  Ferenczy Károlyról , Hollósy Simonról , Thorma Jánosról ,akik az alapítók között voltak. Elmondtam azt is, hogy régebben a főtér, az utcák, a parkok tele voltak festőkkel és azt is, hogy a Nagybányai temetőkben rengetek híres festő van eltemetve. Elmondtam neki, hogy a nagybányai Festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalma volt, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének.  Kérésére ellátogattunk a temetőbe is , ahol több híres ember sírját takarítottuk ki, például a Nagy Oszkárét, a Kiss Károlyét és a Sztelek Norbertét is.
Ezután elmentünk egy élelmiszerboltba, vettem egy kenyeret, amivel a Zazar fölé repültünk, egész közel a vízhez és kacsákat etettünk. Leyla meg is fogott egyet, amelyiket én is megsimogattam, és azután visszaengedte társaihoz.
Végül is körberepültük Nagybányát. Leylának nagyon tetszett, de a szülei már bizonyára aggódtak érte, úgyhogy neki adtam a szőnyeget , amivel ő hazarepült.
Ez egy felejthetetlen élmény volt mindkettőnk számára, nagyon boldog voltam, hogy megmutathattam szülővárosom, amelyre nagyon büszke vagyok.

3. PRÓBA (elérhetõ pontszám/elért pontszám/végleges pontszám):
– mesteremberek: 11/8 pont
– bányavirágok: 5/5 pont
– városismereti vetélkedõ: 4/3,90 pont
ÖSSZESEN: 20 / 16,90 / 19,384 pont

Comments are closed.