Negyedik próba

Beküldési határidő: 2014. május 15. – 22.00 óra

Hm… Mintha gyorsabban telne az idő… Éppen csak megjelentettük az idei vetélkedő kiírását, s lám, máris az utolsó próbához érkeztünk. Nemsokára kiderül, hogy melyik lesz az a szerencsés, legügyesebb csapat, amelyik július közepén közel egy hetet nyaralhat Szovátán, a Medve-tó partján… Vannak azonban még izgalmas ötletek a tarsolyunkban, ezekből halászunk most elő számotokra néhányat.

Ünnep közeledik, a keresztény világban Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Számtalan jelkép (bárány, nyúl) és érdekes népszokás fűződik hozzá, mint például a locsolkodás, vagy a tojásfestés hagyománya, amelyeket sajnos ma már hajlamosak vagyunk mellőzni, elfelejteni. Pedig a locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. Húsvéthétfőt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték a régiek, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a legszebb ruhájukban pompáztak ebből az alkalomból. A városokban, illetve napjainkban finomabb formája az elterjedt, amikor illatos kölnivízzel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott „hímes tojást”.

Első feladat: írjátok le, hogyan-miként tartják manapság településeteken, szűkebb környezetetekben, virágvasárnaptól húsvét másodnapjáig az ünnepet? Milyen (esetleg családi) szokás, hagyomány kapcsolódik nálatok a húsvéthoz? Hát azt tudjátok-e, hogy miként ünnepeltek nagyszüleitek, dédszüleitek? Faggassátok, kérdezzétek ki nagyszüleiteket, a körülöttetek élő idősebbeket – és gyűjtsetek locsolóverseket! Minél régebbieket, hagyományosabbakat találtok, annál jobban fogunk nekik örvendeni – de vigyázat, nem az internet gazdagságára vagyunk kíváncsiak: az adatközlő(k) nevét, lakhelyét is meg kell jelölnötök. Az ünnep alkalmával készítsetek minél hangulatosabb, mókásabb, színesebb, ötletesebb húsvéti csoportképet és küldjétek el emailcímünkre!

***

A kürtőskalács a Székelyföld kedvelt, jellegzetes süteménye. Régebben főleg ünnepi alkalmakra készítették, de fogyasztása ma már a mindennapok részévé vált. Készítése során egy édes, kelt tésztából („kőttestésztából”) sodort csíkot csonkakúp alakú sütődorongra tekernek, majd ezt kristálycukorba hengergetik és forró vajjal kenegetve faszénparázs fölött aranybarnára sütik. Első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik, ekkor még egyáltalán nem édesítették. Az elmúlt évszázadok során hívták dorongfánknak, botratekercsnek, botfánknak is, nevének mai alakja – ismereteink szerint – egy 1926-os kiadású szakácskönyvben jelent meg nyomtatásban először.

Második feladat: a legfinomabb nagybányai kürtőskalácsot, a Saitos-kürtőst már volt alkalmatok megkóstolni. Most ellátogathattok ahhoz a nagybányai magyar vállalkozóhoz (Saitos Norbertnek hívják), aki készíti őket. Miközben majszoljátok a kóstolóba kapott kürtőskalácsot, készítsetek rövid interjút: beszélgessetek, tudakoljátok meg miként lett vállalkozó, miért éppen ezt az üzletágat választotta, faggassátok, hogy melyek vállalkozásának titkai, örömei és nehézségei. Egy-két kérdést a sürgő-forgó kalács-sütő néniknek is feltehettek J – de ne zavarjátok őket sokat a munkában, inkább fotókon örökítsétek meg a kürtőskalács-készítés folyamatát, majd készítsetek csoportképet vendéglátóitok társaságában! Vigyázat, a kürtőskalácsok TITKOT rejtenek, nagyon-nagyon óvatosan fogyasszátok…

Ha már kitapasztaltátok a kürtőskalács-készítés fortélyait, s a fotók, csoportképek is elkészültek, egy furcsa, tojáshoz hasonló (ha már húsvét közeledik…) nagybányai építményt kapcsán rövid időre visszakanyarodunk a II. világháború korához. Az időutazásban Mendihovszki József lesz segítségetekre, aki tősgyökeres nagybányaiként nagyon sok mindent tud a város és az itt élők soha meg nem írt, soha le nem jegyzett régi történéseiről, érdekes épületeiről, emlékeiről. Figyeljetek jól arra amit mesél (kérdezhettek is), a legizgalmasabb dolgokakat röviden foglaljátok össze számunkra – és ne felejtsetek csoportképet készíteni a „tojásnál” – amelynek rendeltetését ugyancsak Mendihovszki József fogja elárulni nektek. A „megfejtést” mi is kíváncsian várjuk ám!

***

Volt egyszer egy HELY: egykor a legnagyobbak és legerősebbek között emlegették, látott cselt és árulást, könnyeket és nevetést, dicsőséget és szomorúságot, győzelmeket és vereségeket, ma azonban csendesen, az emberi szemek elől rejtőzve emlékezik hajdani virágkorára. Rengeteg kincset érő legenda vette körül és veszi körül ma is, a következő, utolsó feladat során ezek közül egynek fogunk a nyomába eredni. Az úticélt az előző próba során elfogyasztott kürtőskalács fogja elárulni számotokra!

Harmadik feladat: Ha rábukkantatok a kürtőskalács titkára, s a „kulcs” segítségével sikerült meg is fejteni azt, egy „kincskereső” kiránduláshoz kaptok benne pontos útmutatást. Küldjétek el nekünk az úticélt (azaz a megfejtést), s mi válaszlevélben küldjük vissza számotokra a térképet, amely „a kincshez” és a feladat további leírásához elvezet benneteket. Szerencsés felfedezést! J

Megjegyzések

Saitos Norbert telefonszáma 0743-165313, a Mendihovszki Józsefé 0723-260833. Mindkettőjükkel egyeztessetek előzetesen (helyszínt, időpontot)!

A feladatok pontozásánál ezúttal is az eredetiséget, a talpraesett megoldásokat és az igényességet értékeljük leginkább. Nagyon fontos hogy csapatban dolgozzatok, s ahol lehet, ez a beküldött feladatokból is kiderüljön. A csoportképek esetében egyetlen csapattag hiányzását fogadjuk el (az intendáns nem csapattag), ennél több hiányzó pontvesztést jelent.

A feladatmegoldásokat és fényképeket a dludovicus@gmail.com email-címre várjuk. A határidő május 15., pontosan 22.00 óra. Sok sikert és jobbnál-jobb ötleteket, fantáziát, kitartás kívánunk nektek a játékhoz, a Bányavidék felfedezéséhez!

Amelyről tudjátok: Otthonunk és az is marad!

További információk:
Dávid Lajos (0744-919166)
dludovicus@gmail.com
Markó Hajnal (0740-751490)
telekihaz@tmh.alphanet.ro

LETÖLTHETŐ változat

Comments are closed.