Bányi manók

CSAPATKAPITÁNY: Balogh Ádám
INTENDÁNS: Maidic Júlia

Hitter Ágota, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. Osztály
Epli Gertrúd, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. Osztály
Maidic Henriett, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. Osztály
Dácher Ervin, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. Osztály
Nagy Alex, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. osztály
Bányi Norbert, Autószállítási Mûszaki Kollégium, Felsõbánya,V. osztály

1. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– csapatnév: 2/2 pont
– bányászhimnusz: 5/6 pont
– fotók: 4,9/5 pont
– interjú: 6/7 pont
ÖSSZESEN: 17,9/20 pont

Bányászhimnusz








Interjú Véső Ágostonnal

Véső Ágoston városunk Munkácsy-díjas festőművésze. Nála tett látogatásunk nagyon tetszett mindannyiunknak. A vele folytatott beszélgetésünkből a következő interjú született:
– Mi indította  arra, hogy festő legyen?
– Itt van velünk szemben a festőtelep, ahova az én gyermekkoromban híres festők és képzőművészek jártak, akik szívesen töltötték idejük egy részét nagymamám vendégfogadójában. Én is gyakran találkoztam velük, jól éreztem magamat a társaságukban. Sokszor modellt álltam nekik, és a buzdításukra rajzoltam is. Így hát megszerettem ezt a munkát. Eleinte csak a magam örömére festettem. Már harmadéves középiskolás diák voltam, mikor Nagy Oszkár megnézte rajzaimat, és megkérdezte, hogy felkészíthet-e az egyetemre. Én elfogadtam ajánlatát, és az ő segítségével bejutottam a kolozsvári képzőművészeti egyetemre, ahol a továbbiakban híres festők tanítottak.
– Szülei biztatták-e a festői pálya választásában?
– Nem, szüleim nem igazán biztattak. Ők kereskedők voltak, és abban az időben a szülők nem szántak sok pénzt a gyermekek oktatására. Édesapám szűkszavú volt, nem beszélgetett velem a pályaválasztásról. Édesanyám viszont fiatal korában festett, ezért örült, mikor megtudta, hogy festő leszek.
– Hol dolgozik a művész úr?
– Mint minden más festőnek, nekem is van műtermem. Ha akarjátok megmutatom.
(Bevezetett minket a műterembe, ahol megragadta figyelmünket a sok fotó, félig elkészült kép, üres festménykeretek, egy kancsógyűjtemény. Lenyűgözött minket az asztalon heverő rengeteg ecset, pasztellkréta és olajfesték.)
Tehát itt dolgozom. Mint láthatjátok sok befejezetlen festményem van, egyszerre több képen is dolgozom.
– Hogyan készül egy festmény?
– Egy festmény készítésénél általában először szénnel levázlatolom a képet, majd pasztellkrétával vagy olajfestékkel dolgozom. Itt láthattok több száz különböző árnyalatú krétát. Ennek ellenére megesik, hogy éppen az hiányzik, amelyikre legnagyobb szükségem lenne. Az olajfestékkel könnyebb dolgozni, mert a palettán kikeverve megkapom azt a színárnyalatot, amelyiket keresem.
– Mi ihleti a munkáját?
– Változó az, hogy mi nyeri el a tetszésemet. Lehet egy táj, egy arc vagy néha a képzeletem a fő ihletforrás.
– Melyik volt az első festmény, amelyre a közönség felfigyelt?
– Az első festmény, ami elnyerte az emberek tetszését, a Jókai-dombi almafák és a Cigánylány volt.
– Ezek a képek különböznek a többitől. Milyen stílusban készültek?
– Ezt a stílust kubizmusnak nevezzük. Egy szénaboglyát ábrázol és a háttérben egy virágba borult fát. Mindenki a saját képzelete szerint értelmezheti. A kubizmus a formát emeli ki, míg én a nagybányai festőiskola tanítványa vagyok, ezért a különleges színekre is hangsúlyt fektetek.
– Jelenleg milyen műveken dolgozik?
– Most egy templombejáratot festek. Amikor pedig van hangulatom hozzá, akkor előveszek egy  régebbi, befejezetlen munkát, és azt átdolgozom. Amíg nálam van egy festmény, tehát nem ajándékoztam oda, nem vitték el, mindig találok benne valami csiszolni valót. Látjátok, például ezt a parasztembert ábrázoló képet. Bő ruhában, mezítláb, egy vályogház küszöbén ül a bácsi. Ezt ezelőtt körülbelül negyvenöt évvel  kezdtem el, és most, mikor rendet raktam a lomtáramban,  megtaláltam. Látjátok, milyen egyszerű volt akkor az élet! A mostani parasztemberek gazdagabbak, nagy házakban élnek, külföldre járnak, hogy ezeket fenn tudják tartani, mégsem boldogok.
Régen mindent maguk készítettek a falusiak. A házaikat, a ruháikat, a bútoraikat, erejüket meghaladó munkával, mégis boldogabbak, nyugodtabbak voltak, mint a mai emberek. Képzeljétek el, hogy semmi gond nélkül leülhettek a vályogház küszöbére, hallgatták a madarak csiripelését, ha a kedvük úgy tartotta, kimentek az udvarra és szakítottak pár szem szilvát a fáról, vagy bementek a házba, és kortyoltak egyet az általuk főzött finom szilvapálinkából. Szóval nyugodtan, boldogan éltek.
– Honnan vannak  ezek a régi bútorok?
– Ezeket én gyűjtöttem. Nézzétek ezt a menyasszonyi ládát, ezeket az asztalterítőket. Egyszerű parasztemberek készítették, díszítették őket. Ők nem nevezték magukat művészeknek, de volt szépérzékük, az is egy nagy ajándék.
– Azt szerettem még a régi világban, hogy az emberek sokkal vallásosabbak voltak, mint manapság. A falvakban, de a városokban is, az útkereszteződésekben vagy a szántóföldeken,  mindenütt ott állt egy feszület. Régi vágyam teljesült, amikor sikerült beszereznem ezt a szilágysági korpuszt, amelyet azóta meg is festettem.
– Ha nem festő, akkor mi szeretett volna leginkább lenni gyermekkorában?
– Hát, gyerekként én is sokat álmodoztam, akárcsak ti. Nem emlékszem már mindenre, ami biztos, hogy egy időben pap akartam lenni. Később megfordult a fejemben az erdészmérnöki pálya is. Ma is nagyon szeretem a természetet, szeretek kirándulni. Egy erdei kiruccanás után 20-30 évvel fiatalabban térek haza. Szomorúan tapasztalom azonban azt, hogy a mai emberek nem vigyáznak eléggé környezetükre. Az utcán és még az erdőben is tele van a föld papírral, zacskóval, műanyagpalackokkal, üvegekkel. Több erdőt irtanak ki, mint amennyire szükség lenne, a felesleget meg elégetik.
Visszatérve a gyermekkori vágyaimhoz, bevallom, az, hogy festő legyek, meg sem fordult a fejemben.
Mi megköszöntük a vendégfogadást, és egy közös fotóval zártuk látogatásunkat. Örök élmény marad számunkra.

Nagybányai iskolák

2. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– helynevek: 8/8 pont
– képrészletek-tornyok: 3/3 pont
– bánya-fotók: 3/3 pont
– szónoklat: 5,5/6 pont
ÖSSZESEN: 19,5/20 pont

Felsőbányai helynevek lehetséges eredetéről szóló magyarázatok

Angyalcsorgó – A legenda úgy tartja, hogy nevét azután kapta, miután Mária Terézia a környéket látogatva ivott a csorgó vizéből.
Mária Terézia nevéhez fűződik a Teréz akna elnevezése is. A helybéliek tiszteletüket fejezték ki királynőjükkel szemben, tudniillik a császárnő uralkodása alatt (1740-1780) a város felvirágzott, a lakosság száma pedig megnőtt. A név századokon keresztül megmaradt, úgyhogy ma is hallani, hogy ez vagy az a ,,Teréznél” dolgozott.
A Sat a legenda szerint egy középkori erőd maradványa, amelyet a helybéliek a török- és a rablóveszedelem ellen építettek.
Fazakas utcának nevezték és mai napig is úgy hívják azt az utcát, ahol laktak és tevékenykedtek a fazakas családok. Ezek 1875-ben a Fazakas Ipari Társulat köré tömörültek, amely 1937-ig működött.
Kék tó – Nevét a színéről kapta, amely főként zöld a vízben feloldott rézszulfát (rézgálic) miatt, de ha fúj a szél és a nap sugarai bizonyos szögben érik, átvált gyönyörű kék színre. A helyiek meggyőződése, hogy a tó vize bőrpanaszok és sebek gyógyítására alkalmas. A tó egy régi bányatáró beomlása következtében keletkezett 1920-ban. Mélysége kb. 4 méter, de a legendák és a helyi lakosok szerint ennél sokkal, de sokkal mélyebb, hiszen egy régi bánya van alatta.
A Borkút utca – elvezett Felsőbánya borvíz forrásához, a Borkúthoz. A helybéliek szívesen sétálnak el és töltik meg palackjaikat a kút vízével, mert úgy tartják, hogy sok felsőinek enyhítette a gyomorpanaszát, még olyannak is, akin az orvosok már nem tudtak segíteni.
A város egyes részeit csupán azok földrajzi elhelyezkedése alapján nevezték el: Alsóvég, Felsővég, Forrás, Kiskákás stb. Másokat pedig az egyes birtokok (erdők, legelők stb.) tulajdonosának nevéről: Zsidóé, Danyiláe, Literáté. Az utóbbiakat inkább a köznyelvben, mint a közigazgatásban használták.

Helynévtérkép

Bem buzdító beszéde a nagybányai honvédekhez

Bányi Manók - március 15Testvéreim! Eljött hát a nagy nap, ma elindulunk Kolozsvárra. Bátrak, erősek vagytok! Bízom bennetek! Úgy gondolom a város elfoglalása nem jelent gondot. Örülök, hogy ennyire buzgón harcoltok. Életeteket áldozzátok Magyarország becsületéért. Ígérem, hogy a csatát megnyerjük! Véretek nem hiába fog hullani! Ha győzünk, megemelem a havi zsoldotokat, és egy egész ország dicsőíteni fog benneteket. Gondoljatok a szabadságra! Gondoljatok szeretteitekre, kik otthon imádkoznak értetek! Ne féljetek! Ha összetartunk, imádkozunk, és bátrak vagyunk, biztos, hogy győzünk. Én mindig veletek leszek, bármilyen veszélyes helyen is legyetek. Esküszöm, ha valaha is magatokra hagynálak benneteket, abban a pillanatban nyeljen el a föld! Induljunk hát! Harcra fel! Isten vezényeljen bennünket!

Veresvizi bánya

3. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– élõkép/vers: 8/9 pont
– a legrégibb harang: 5/5 pont
– Kereszthegy: 5/6 pont
ÖSSZESEN: 18/20 pont

Szerelmemhez

Egész nap csak rólad álmodok,
Mert szerelmed boldogságot hozott.
Úgy érzem, hogy fellegekben járok,
Hisz mosolyod szárnyakat adott.

Semmi másra most nem gondolok,
Csak, hogy milyen lesz a légyott.
Ábrándozva az utcán sétálok,
Mióta Ámor nyila szívembe célzott.

Félelemre nincs semmi ok,
Mert pillantásod sok reményt adott,
S nézésed mint tengeri hullámok,
Szerető ölelésbe fogott.

Ó, te égi szép tünemény,
Eltévedek mély szemed tengerén,
Elsüllyedt hajó lennék már rég,
De szerelmed fenntart, míg eljön a vég.

Szereteted oly erőt sugárzó,
Pillantásod oly nyugtató,
Érintésed oly simogató,
Mosolyod oly bíztató.

Végre láthatom gyönyörű termeted,
Ne feledd el, hogy örökké szeretlek.
S ha útjaink egyszer elválnának,
Még a síron túl is téged várlak.

Élõkép


A felsőbányai római-katolikus egyházközösség rövid története

Az első írásos feljegyzések a XIV. századból származnak, akkor még az egri püspökséghez tartozott Felsőbánya is. Először egy egytornyos templomot építenek, ebbe látogat el 1452-ben Hunyadi János akinek nagyon megtetszik az orgona és magával viszi Zólyom várába. Ennek fejében eltörli az urburát, amiből aztán sikerül a ma is látható csodálatos templomot felépíteni. 1858-ban augusztus 15-én szentelik fel az új templomot Szűz Mária tiszteletére. A plébánia épülete öregebb, az ugyanis 1773-ban volt felavatva.
A templomban 3 harang van, plusz a lélekharang. A legnagyobb harang 1929-ben lett öntve és 1620 kg-ot nyom, a középső harang 1980-ban, a legkisebb pedig 1813-ban lett öntve. Ma már elektromos meghajtással működnek.
A templom 52 m hosszú, 30 m széles és 53 m magas, háromhajós, római-gót stílust követ, a főboltozatot ión oszlopok tartják, az oszlopfőket gyönyörű frízek díszítik. A főoltárkép 5 m magas és 3 m széles, Mária menybevételét ábrázolja, Lotz Károly alkotása. A szentlélek galamb formájában van ábrázolva, a templom két végét díszítő freskón. A templomot díszítő freskók Mária életéből ábrázolnak jeleneteket. A bal oldali mellékoltár a Zárda épületéből lett átmentve. Mindegyik oltárban ereklyék vannak elhelyezve.
A templom bejáratánál található Szent László és Szent István szobra, a homlokzati falban pedig Szent Péter és Szent Pál szobrai találhatók. A templomot két nagy és két kisebb csillár világítja meg, az elõl található nagy csillár magába foglalja azt a régi csillárt, amelyben az örökmécses égett. A bele szükséges olajat a hívek hozták.
A templomot fából készült szobrok díszítik, amelyek 3,5 m magasak – Szent Anna, Szent Imre, Szent Flórián. A szent Anna szobor kezében levő könyvben héber írás olvasható.

Kereszt a Kereszthegyen

4. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– mûvész-sírok/versillusztráció: 6/7 pont
– Padlás: 5,5/7 pont
– Borpatak: 6/6 pont
ÖSSZESEN: 17,50/20 pont

Borghida István sírjánál

A padláson talált régiségek, tárgyak

Kürtöskalácssütő
Tarkkelisütő – a valamivel hígabb fánktésztát, kanállal kiszakították és kisütötték a zsírral kikent formákban
Vastepsi
Mozsár
Vasalók – az egyikben a forró szén, a másikban pedig egy  kályhában felhevített fémlap biztosította a vasaló felmelegítését
Fateknő – különböző méretben és formában nélkülözhetetlen volt a háztartásban: tésztadagasztás, ruhamosás, tárolás, stb.
Konyhamérleg
Agyagedények
Drótostótok által kötözött levesestál – ha a cserépedény megrepedt, a drótostótok megkötözték és így még hosszú ideig hasznavehetővé vált
Öntött vasfazék, üstfedő
Fonott kosár
Sárgarézből készült bányászlámpás
Festmények, goblenek, nippek, fényképek
Vörösrézből készült pityke gomb, amelyen a magyar címer látható
Kocsorba-kapa

A borpataki Pokol-kastély elõtt

5. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– Misztótfalu: 7/7 pont
– Felsõbánya: 4/5 pont
– Petõfi-tanya: 7/8 pont
ÖSSZESEN: 18/20 pont

A Misztótfalusi Emlékházban


Kontyosház-keresõben Felsõbányán


Petõfi-tanya

Üzenet a Vetélkedõ Emlékkönyvébe

Mi, Bányi Manók a Foghagymáson jártunk vala,
S eljutottunk a Petőfi menedékházba.
Honismereti vetélkedőn vettünk részt,
S követtük erdélyi útján a művészet.

Ez a verseny nem is verseny,
Hanem csapatmunka,
Sok mindent megtudtunk vidékünkről,
S másképp nézek társamra.

Hajrá Bányi Manók!

Comments are closed.