Erzsébet-bánya

CSAPATKAPITÁNY: Gáspár Andreea, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály
INTENDÁNS: Bude Kinga-Nóra

Cheresi Maricarmen-Alexandrina, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Gergely Anita-Barbara, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Molnár Béla, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Molnár Dóra, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály
Molnár István-Alpár, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály
Longaver Denisz-Oszkár, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály
Tóth Izolda-Éva, Domokosi Általános Iskola, VIII. osztály

1. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– csapatnév: 2/2 pont
– bányászhimnusz: 4,5/6 pont
– fotók: 5/5 pont
– interjú: 3,5/7 pont
ÖSSZESEN: 15/20 pont

Bányászhimnusz






Interjú Dudás Gyula festőművész úrral

A festőművész úr lakásában fogadja csapatunkat.
Korát meghazudtoló frissességgel és vidámsággal felel feltett kérdéseinkre.
– Azon kevés festőművészek egyike, akik megalapították a nagybányai zene és képzőművészeti líceumot. Tudatosan folytatta a festőiskola hagyományait, amelyeket kiemelkedő és idős mestereitől tanult mint például : Ziffer Sándor, Bolla József. Számos kiállításon részt vett, számos elismerést és kitüntetést kapott .Melyiket tartja a legértékesebb elismerésnek?
– Büszke vagyok elismeréseimre, de főleg a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével.
– A nagyenyedi főiskola elvégzése után, miért választotta a festőművészeti szakot és nem a tanítói hivatást?
– Tanítottam is két évig, de közben felkerültem Kolozsvárra családommal. Édesapám papnak szánt. Én pedig szembeálltam szülőatyámmal ”nem édesapám, én művész akarok lenni”, erre pedig jó apám egy-kettőre elintézett, kaptam két jó kőműves pofont. Habár szüleim ellenezték, mégis megvalósítottam álmom, amikor 1953-ban a kolozsvári Ion Andrescu főiskola hallgatója lettem.
– Kolozsvári képzőművészeti főiskola elvégzése után mi vonzotta ,hogy Nagybánya vidékére telepedjen le?
– Főként a nagybányai festőiskola hírneve, híres tanárai és gyönyörű tájai.
– Hány éves korában valósította meg első festményét?
– Viszonylag későn, tizedik osztály végén, tizenegyedik osztály elején. Fél év alatt úgy kiugrottam , hogy a legjobb rajzoló lettem az osztályból.
-Melyik műve áll legközelebb a szívéhez? Melyiknek van a legnagyobb szentimentális értéke önnek?
– Mindig éppenséggel amelyiken dolgozom. Minden művem egyformán szeretem ,mint apa gyerekeit, nem lehetek műveimhez mostoha!
Az interjú végén Dudás Gyula bácsi büszkén mutatja be lakásában levő festményeit, grafikáit. A nap fénypontja pedig az a pillanat, amikor mellékszobájából kihozza és bemutatja múzsáját.

Nagybányai iskolák

2. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– helynevek: 8/8 pont
– képrészletek-tornyok: 3/3 pont
– bánya-fotók: 3/3 pont
– szónoklat: 4,75/6 pont
ÖSSZESEN: 18,75/20 pont

Domokosi helynevek, névmagyarázó mondák

Domborzatok: Csapar, Nagylap, Porgolát, Csíkos tó, Mocsár domb, Kornyik, Csűrtető, Nyíres, Pogyánk, Szurgyik, Felső tér, Szilalatt, Zsidó temető, Csonka berki, Disznó legelő, Orbán szakadás, Bancsi tető, Tatárok csapója, Muncsaj, Csonka árok, Vincék, Nagyaszalvány, Kufundok, Ökerlegelő, Zúgó domb, Csipkés szakadás, Bence, Csorgó alatt, Torok
Források (kutak): Csapar kútja, Sasó kútja, Kupás kútja, Miska Marci kútja, Bapó 80 lejes kútja, Büdös kút, Károly kútja
Árkok: Lajosné árka, Forgó árka, Kosztyis árka, Nemesek árka, Jégverem árka
Patakok: Határ patak, Peres patak, Borpatak, Ökersi patak
Út nevek: Kerekmező torka, Belső út, Felső út, Alsó út, Tatárok útja, Lupaja, Borpatak, Major út
Határnevek: Szilalatt, Gátszer, Vaszi, Kosztyis, Szurgyik, Csorgó alatt, Felső tér, Alsó tér, Pogyánk, Mocsár, Porgolát, Baglyas, Ökörsi patak

Magyar vitézek, Domokos védelmezői
– János bácsi meséje –

Gyermekkoromban nem volt televízió, rádió, ezért esténként szüleim, de főleg nagyszüleim sokat meséltek nekünk a régmúlt időkről. Ezeket az emlékeket szívesen megosztom veletek is.
A domokosi embereket a régi időkben sok veszély fenyegette. Nehéz időkön menetek át, de a Vigyázó segítségével, amely Domokos legmagasabb pontja, tudták mindig, hogy honnan és mikor jön a veszély. Azért nevezték el Vigyázónak, mert innen jól belátható volt a környék: hét falu templomtornya volt látható innen. Eleinte a Baglyoson volt a megfigyelő, majd a magyar rendszerben, a 40-es évek elején már a Zúgó legmagasabb pontjára helyezték.
De térjünk vissza az 1800-as évekre, amikor falunkat a tatár zsarolta. Iszonyú, kegyetlen volt a tatár. Mindent felégetett maga után, ölt, rabolt, ostromolt. Híre ment az egész vidéken, ezért a domokosi férfiak állandó vigyázzban álltak. Ha veszély közeledett, vagyis a tatár, az őrök a Vigyázóból tüzet raktak a tetőn, majd a jelre megcsendültek a templom harangjai is. A jelre a falu népe menekülésre készen állt. Ebben az időben Domokoson 25-30 ház létezett. A házaknak két kijáratuk volt. Amikor az asszony sütött, az ember fenn ült a ház tetején. Amikor közeledett a tatár, az ember kiáltott: Asszony a hátsó ajtón menekülj! Menekült kicsistül-nagyostól mindenki, csak a férfiak maradtak, hogy megvédjék otthonaikat. A tatárok keletről támadtak. Velük egy időben a magyar huszárok a domokosiak segítségére siettek, de a Kövesen nagy erdők léteztek, amíg utat nyitottak maguknak, a tatárok a falut megtámadták.
Ahol áthaladt a tatár mindent felégetett, a kis faluból csak két ház maradt meg a víz mellett.
A férfiakat legyilkolták, vagy fogságba vitték. A gyerekeket és asszonyokat elvitték. A marhákat és a gabonát elrabolták. A régiek beszéde szerint a pici gyermekeket megette a tatár. Mai napig is azzal ijesztik a rossz gyerekeket, hogy jön a tatár, elviszi és megeszi.
A Felső utca utolsó házainál látták az utolsó hét tatárt, amint az Égeres felől a Torok irányába haladnak, hogy utolérjék társaikat. Két magyar huszár elmaradt a seregtől, amikor összetalálkoztak a tatárokkal. Cseppet sem álltak tétovázni, egy hopp alatt lekaszabolták a tatárokat.
Egy asszony a Szőcsi patakban tisztította ruháit a kristálytiszta vízben. Mikor öblített volna: mi a csoda? – pirossá változott a víz. Igen megijedt. Körülnéz és látja kissé fentebb a patakban a két huszárt mosakodni a tatárok vérétől.
Azt az utat, amelyen végighaladt az utolsó tatár csapata, a domokosiak Tatár útnak nevezték el.
Mai napig is az idősebbek rettegve gondolnak vissza azokra az időkre.
Az 1880-as években Domokos határa, tudjátok gyermekeim, más volt. Domokos nagy része mocsaras rétség volt, csak a hariska termett meg benne. Két részre volt felosztva a térség: egyik része (ÉK) volt a szántó, másik része (DNY) a legelő. Minden évben felcserélték a területeket, körforgásban használták őket, addig ameddig létrehozták a „tagosítást”, vagyis a mocsarak lecsapolását. Mai nap is léteznek a mocsarak maradványai: Mocsár domb, Felső téri mocsár.
Egy másik fontos szerepe a magyar huszároknak Domokos létezésében az 1939-1945 közötti időszak, vagyis a II. világháború idején volt.
A Vigyázóból magyar és német katonák őrködtek. Esténként tűztilalom volt elrendelve a faluban. Ilyenkor be kellett sötétíteni az ablakokat, ajtókat, csak a Vigyázóból lángoló fény égett, amely a magyar, vagyis a Hármas császárság repülőit irányította. A hétköznapok békés, nyugalmasok voltak, de szigorúak: pl. nem volt szabad lopni. Egyik tavasszal Anikó néni krumplit ültetett, a figyelőből két éhes katona meglátta és kiszedte a sorokból a krumplit és egy vederben megfőzték. Megkínálták feletteseiket is. Ezek kérdőre vonták őket, hogy honnan van az eledel. Az éhes katonák végül is elárulták. Büntetésük egy fél óra összekötözött kézzel felhúzva egy gerendára volt. Így lógtak a mostani iskola udvarának területén. Ha elájultak a fájdalomtól hideg vizzel öntötték le őket. Ugyanakkor többször is el kellett ismételniük, hogy „A magyar ember nem lop!” Ezen az incidensen kívül a domokosiaknak több összetűzésük nem volt a magyar katonákkal. Szívesen kiszolgálták őket. Ha a faluba bejöttek, étellel, itallal látták el őket.
Többször is lehetett látni őket a Büdös kútnál vizet inni, ami állítólag több betegség ellenszere, mivel ként tartalmaz. Pl. gyomor és emésztési panaszokra, reumás fájdalmakra.
Egyszer erre járva egy gyermek megcsodálta a kút mellőli köveket, amelyeket csontokhoz hasonlított. Innen jön a csontos kő út megnevezése.
A háború végén, 1945-ben, miután a Hármas Szövetség elveszítette a háborút a magyar és német hadsereg kényszerítve volt kivonulni Erdély térségéből. A magyar-német csapatok egyike Domokos, majd Magyarlápos térségén haladt át. A Kövesre érve az orosz csapatok az Obrezsáról tüzet nyitottak a németekre. A magyar-német csapat visszajelzett, hogy felveszik a harcot az oroszokkal. Szerencsére a román férfiak kerülő utakon elvezették az oroszokat, bekerítve a német katonákat, megsemmisülve  az orosz-német összetűzés.
Ha őseim hazudtak nekem, akkor most én is hazudok nektek és majd ti is ugyanúgy hazudni fogtok, de azt mindenkinek tudni illik, hogy „ A magyar ember nem hazudik!”
(Adatközlő: Molnár János, 77 éves, Domokos)

Helynévtérkép

Bem buzdító beszéde a nagybányai honvédekhez

Erzsébet-bánya - március 15Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Itt az idő, válasszatok! Összegyűjtsük hadainkat, és harcoljunk  vagy hagyjuk, hogy legyőzzenek minket? Lázadjunk, lázadjunk magyar huszárok, győzzük le ellenségünket, szabaduljunk fel az idegen uralom alól. Győzzetek hazánkért, hogy miénk legyen a szabadság.
Elő az ágyút és a kardot!
Dörögjön az ágyú, rettegjen az ellenség!
Hadd mutassuk meg nekik, hogy kik valójában az ERDÉLYI huszárok!
Harcoljatok, ne féljetek, Isten végig velünk lészen!
Jertek pajtások, katonák, induljunk a csatába!
Rabok voltunk mostanáig.
Szolgaföldön nem nyughatunk!
Ki, most ha kell, halni nem mer? Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete?
Utánam vitézek!

Veresvizi bánya

3. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– élõkép/vers: 9/9 pont
– a legrégibb harang: 5/5 pont
– Kereszthegy: 4/6 pont
ÖSSZESEN: 18/20 pont

Örömdal

Zöld ruháját lassan lecseréli a tölgy,
Megunta már a sivár egyhangúságot,
Tarka ruhába bújt, tündökölni kíván,
Így teszi vonzóvá, széppé a világot.

Ősz barátom, hamar betoppantál hozzánk!
Már vártalak, hisz tudod: kedves vagy nekem.
S most százszor is kedvesebb, százszor éltetőbb,
Mert nem szomoríthatsz, nem gyötörhetsz engem.

Most minden énekem, minden egyes dalom,
Örömujjongás lett és hálaadó zsoltár,
Mert nem szűnhetek meg hálát adni soha,
Ha e két szó jön elém: Erdőd és oltár.

S a frigy csak kezdet volt, a hőn áhított nász –
Igaz, hogy volt idő, mikor nem reméltem,
Nem bíztam abban, hogy karomban tarthatom,
Átölelhetem szelíd, kedves feleségem.

Im, betelt az álom, végre valóság lett,
S százszor szebb valóság, mint miről álmodám.
Hisz több nem kell ennél, többre nem vágyhatom,
Mint hogy mellettem légy, drága kis Juliskám!

Mindenem vagy nekem, kedves virágszálam,
Az egész világot te magadba zárod…
Jól tudom: igazi kincset leltem benned,
Elnyertem már itt az örökkévalóságot!

Elszállt a vidékről már egy csapat fecske…
Lehullatta a tölgy a sárga levelét…
S ha kívánhatnék egyet, vágyam csak az lenne,
Hogy megállíthassam az idő kerekét!

Élõkép

Domokos temploma és harangjai

Domokos, mint település már a korai Árpád korban is létezett. Lakói szorgalmasak, földműveléssel és baromtenyésztéssel foglalkoztak. A házak a község közepén keresztül vonuló út két szélén, fából meglehetősen szabályosan vannak építve, nagy zsindely fedéllel, de vannak szalmafedelűek is.
A templom a szétágazó falu közepes-közepére volt építve. Legelső említések a templomról a XVI-ik századból származnak. Református egyháza 1643-ig Magyarlápos filiáléja volt.
1661-ben midőn a török s tatárság Kemény Jánost üldözte, a reformációt megelőző időben épült temploma is hamuvá égett a helységgel együtt. Jokus lelkész 5 erős férfival és 4 tinó segítségével a harangokat és az úrasztali kellékeket egy sűrű erdős bércre menekítették. A hagyomány szerint a harangot egy fára tették fel és több időn keresztül a fa alatt imádkoztak. A harangokat állítólag a tatárok elől elásták. A Szőcs vize elöntötte a térséget, így a harangok odavesztek.
1722-re elkészült az új templom, amelynek mennyezetét Kanizsai Boldizsár készítette. Gyönyörű kazettás mennyezete egyedülálló a világon. A templom idővel egy sorozat módosításon és újításon megy keresztül. Közülük egyik legfontosabb a templom kőtornya, ahová az új harangokat helyezték. 2 új harang lesz elhelyezve a toronyba, amelyek felirata: „ Isten dicsőségére csináltatta a Domokosi Ref. Eccla. 1766.” A másodikon: „Tekintetes Mezőkövesdi Újfalvi Sámuel úr főkurátor és T. Kádár Ferenc papsága, Molnár Márton vice kurátor idejében öntette a domokosi ref.sz.ekl.1818.”
A domokosi egyházat majd 1822-ben az erdélyi püspökséghez kapcsolták.
Megnagyobbították a templomot, bekerítették Kádár Ferenc papsága idején. Újból meghosszabbították, s orgonát szereztek bele 1838-ban. Az alsó karzaton Aggeus 1:7-8. verse után ezen felirat olvasható: „A domokosi ref. sz. ecclesia költségével épült ezen kar T. Benkő Sámuel prédikátor és Molnár János curatori hivataluk idejében 1771.szept.8.”
A mennyezetet Kovásznai Boldizsár újíttatta fel. Úrasztalai eszközei közé tartoznak: magas, talpas vert aranyozott ezüst pohár, kisebb aranyozott ezüst kehely, nagy fedeles ónkanna, egy óntál, aranyfonallal hímzett úrasztali terítő.
Ez a csodálatos épület, amellyel Domokos büszkélkedhetett, 1942. szeptember 12-én a parókiával és a közeli 10 lakóházzal leégett. A tüzet egy gondatlan bácsi, Molnár Dániel 88 éves, szivarcsikkje okozta. Először az ő haza gyulladt ki, majd innen a tűz kiterjedt a templomra is.
Még abban az évben hozzákezdtek a templom újjáépítéséhez. Három év alatt elkészült a templom kalotaszegi stílusban cseréppel fedve, a torony 4 fiatoronnyal, zsindellyel fedve. A templomot Debreczeni László tervei alapján építették. A K-Ny-i tengelyű templom keleti homlokzata előtti tornya 28 m magas.
2 új harang hívja istentiszteletre a híveket, a 320 ülőhelyes templomba: a 200 kg-os harangot a bukaresti Pumbuita kolostor műhelyében öntötték. Felirata: „Domokosi ref. Egyház, 1966.” A kis harang 55 cm átmérőjű, Marosvásárhelyen öntötték, felirata: „Isten dicsőségére adományozta az E.M.K.E. Szabó József és Bodor Zoltán, 1943. január.”
A templom napjainkig egy sor újításon és restauráción megy keresztül: villanyáram bevezetése, torony és templom átfedése bádoggal, külső és belső meszelés, parkettázás, központi fűtés beszerelése, földgáz bekötése és egyebek.
Kis templomunkat a sors többször is megtépte. Kétszer is leégett, háromszor felépíttetett.
Jelenleg is Domokos központját díszíti, harangjai zúgása bezengik az egész környéket.

Kereszt a Kereszthegyen

4. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– mûvész-sírok/versillusztráció: 6/7 pont
– Padlás: 4/7 pont
– Borpatak: 4/6 pont
ÖSSZESEN: 14/20 pont

Mikola András sírjánál


A Padláson talált tárgyak és tulajdonosuk társaságában


Kõszeghy István keramikusmûvész társaságában, Borpatakon

5. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– Misztótfalu: 7/7 pont
– Felsõbánya: 5/5 pont
– Petõfi-tanya: 7/8 pont
ÖSSZESEN: 19/20 pont

Bányász-díszegyenruhás csoportkép


Petõfi-tanya


Üzenet a Vetélkedõ Emlékkönyvébe

Mi , az Erzsébet bánya csapata, nagyon élveztük és jól éreztük magunkat a feladatok végrehajtásában.. A versenyen jobban megismertük egymást és saját magunk képességeit. Nagyon sok tudásra tettünk szert játékosan. A próbák nagyon érdekesek és izgalmasak voltak. Sokat dolgoztunk azért hogy jó eredményt érjünk el. Reméljük, hogy az elsők között leszünk ! Nagybánya, 2013.06.12.

Comments are closed.