Heptopolisi apródok

CSAPATKAPITÁNY: Hilbert Ervin, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VIII. osztály
INTENDÁNS: Muzsai Melinda

Czompa Viktória, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VIII. osztály
Varga Boglárka, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VIII. osztály
Moraru Krisztián, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VIII. osztály
Pápai Izabella, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VIII. osztály
Czompa Toni, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VII. osztály
Hilbert Renáta, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VII. osztály
Sólyom Viktória, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VII. osztály
Czompa Hajnalka, Alexiu Berinde Gimnázium, Szinérváralja, VI. osztály

1. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– csapatnév: 2/2 pont
– bányászhimnusz: 6/6 pont
– fotók: 3,3/5 pont
– interjú: 3,5/7 pont
ÖSSZESEN: 14,8/20 pont

Bányászhimnusz









Interjú Dudás Gyula festőművésszel

– Mikor született a művész úr?
– 1929 május 24-én születettem a Hargita megyei Maroshévízen.
– Hol végezte elemi, gimnáziumi illetve főiskolai tanulmányait?
– Elemi iskoláim Marosnagylakon, középiskoláim a nagyenyedi Betlehen Gábor Tanítóképzőben kezdtem, majd Kolozsváron szereztem tanítói oklevelet 1949-ben. Főiskolai tanulmányaimat a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végeztem, 1958-ban államvizsgáztam.
– Mikor került a művész úr Nagybányára?
– 1958 augusztusában jelentkeztem a nagybányai Zene és Képzőművészeti Iskola egyik meghirdetett pedagógus állására.
– Hány évig tanított a művész úr a nagybányai Zene és Képzőművészeti Iskolán?
– 1958-tól egészen 1990-ig, vagyis harminckét évet.
– Melyek voltak a művész úr legsikeresebb egyéni kiállításai?
– A legsikeresebb egyéni kiállításaim: 1966-ban Nagybányán, majd 1969-ben Szatmárnémetiben, 1970-ben Nagyváradon, 1976-ban ismét Nagybányán, 1978-ban Marosvásárhelyen az Új Élet Galériában , 1989-ben Nagybányán, 1991-ben Szatmárnémetiben, 1992-95-99-ben ismét Nagybányán. 2002-ben Debrecenben, a Kinizsi Galériában , 2003-ban Kolozsváron a GY. Szabó Béla Galériában.
– Milyen nemzetközi alkotótáborokban vett részt?
– 1991-ben Gyergyószárhegyen vettem részt, majd ezt követően 1993-ban Hajdúböszörményben, 1994-ben Baktalórándházán, 1994-2000 között Hejcén, ennek az alkotótábornak művészeti vezetője voltam. 1994-95-ben Munkácson, majd 1995-2004 között a hortobágyi művésztáborban, ezt követte Magyarlápos 1996-97-ben. 2000-2003 között Balatonvilágoson, majd 2002-2004 Hajdúszoboszlón vettem részt nemzetközi alkotótáborban.
– Van-e kedvenc festménye?
-Több ilyen is van, de valamennyi művemre büszke vagyok.
– Van-e múzsája a művész úrnak?
– Igen, volt és van, aki inspirál több alkotásom megvalósításában.
– Milyen tényezők járulnak hozzá a művészi státusz kialakításához?
– A művészi státusz kialakításához elsősorban tehetségre, elkötelezettségre, kitartásra és szakmai elismerésre van szükség.
– Melyik volt gyermekkorának legnagyobb csínytevése?
– Gyermekkorom legszebb éveit Maroshévízen illetve Marosnagylakon töltöttem, olyan településeken, melyeket átszel a Maros folyó. Kedvenc időtöltésem a horgászás volt. Történt egyszer, hogy legjobb barátommal lementünk a Maros partjára horgászni, de Fortuna istennő, csupán a barátomnak volt a segítségére, akinek három halat sikerült aznap kifogni, az én botomon csupán egy árván maradt giliszta tátongott. Irigység kerített hatalmába, máig sem tudom megmagyarázni, de elloptam a barátom vödréből az egyik halat. Édesanyám otthon észrevette a csempészárut , jól megszidott, én pedig megfogadtam, hogy soha többet nem lopok, csupán csókot és virágot.
– Van-e festészeti vagy bármilyen más kötődése Színérváraljához ?
– Igen, egyik évfolyamtársam a Képzőművészeti Főiskoláról, Gyerkó Mária művésznő, aki Színérváraljára költözött, mivel ott találta meg élete párját és művészi pályafutását itt folytatta.
– Családtagjai között van-e olyan személy aki művészi pályára lépett?  
– Igen a fiam Dudás Péter, aki jelenleg Bolognában dolgozik formatervezőként.
– Mit tanácsol azoknak a diákoknak akik a festészet iránt érdeklődnek, illetve hosszútávon festészettel szeretnének foglalkozni?
– Azt tanácsolom, hogy legyenek kitartóak, következetesek, soha ne adják fel az álmaikat.
– Milyen érzés a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokában lenni?
– Büszkeséggel és elégtétellel tölt el, mert úgy érzem, hogy alkotásaimat értékelik, megbecsülik, nemzetközi szinten is.
-Köszönjük, hogy fogadott és időt szakított ránk. Kívánunk a művész úrnak erőt, egészséget Isten áldásával.
A színérváraljai Heptopolisi apródok csapata és kísérőik!

Nagybányai iskolák

2. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– helynevek: 8/8 pont
– képrészletek-tornyok: 3/3 pont
– bánya-fotók: 3/3 pont
– szónoklat: 5/6 pont
ÖSSZESEN: 19/20 pont

Szinérváraljai helynevek, helynévmagyarázó mondák

Szinérváraljai dűlők: Határpatak, Buzsor, Szárhegy, Bocs, Töröktemető, Teleki-rét, Ördögtó, Szinér, Prédikátorpatak, Rákpatak, Mogyoróspatak, Komzsa, Várhegy, Vigyorgó, Varjas, Közpatak, Potoji, Zúgó, Berenás.
Szinérváraljai utcák: Kávássy utca, Vár utca, Rákóczi Ferenc utca, Vasút utca, Balta utca, Apai utca, Prédikátor utca, Magyar utca, Csengő utca, Nagybányai utca, Wesselényi Miklós utca, Teleki Sándor utca, Kossuth Lajos utca, Szeszgyár utca, Nagy Guszti utca
Szinérvaralja határai: Északon Avasújváros, Délen Szamos folyó, keleten a Komzsa-csúcs.
Szinérváraljai völgyek: Határpatak, Bocs, Szinérpatak, Közpatak, Zúgópatak, melyeknek gyűjtőfolyója a Szamos.
Szinérváralja vízválasztója: Komzsa-csúcs
Szinérváraljai magánterületek (tagok): Bárány Béla-tag, Kis-tag, Kávássy-tag, Fényes Béla-tag, Templom-tag, Mándy Zoltán-tag, Thury Lajos-tag, Fenyves-tag, Papp Doktor-tag, Irinyi-tag.
Szinérváraljai patakok: Zúgó-patak, Magyar-patak, Fiatalos-patak, Sötét-patak, Orosz-patak, Bérc-patak, Szinér-patak, Bocs-patak, Sebes-patak, Prédikátorpatak, Közpatak.
Szinérváraljai hegyek: Szárhegy, Várhegy, Előhegy, Komzsa.
Szinérváraljai erdők: Nagyerdő, Kiserdő, Barátok erdeje, Fenyves.
Szinérváralja tava: Ördög-tó.
Szinérváralja legelője: Mándy Zoltán legelő.
Szinérváralja réte: Teleki rét.
Szinérváralja telepe: Állami szőlőtelep.

Intendánsunk, Muzsai Melinda tanárnő, elmesélte nekünk az Ördögtó történetét. Vele készült csoportképünket e-mailben mellékeltük.

Ördögtó

Sok-sok évvel ezelőtt épült Szinérváralján egy látványos kastély. A kastély közelében egy nagy területen láp húzódott.
A kastély tulajdonosa hatalmas földbirtokkal rendelkezett: mezők, erdők, falvak, még a falvak lakossága is az ő tulajdonát képezték.
Ez a nagyúr arról volt híres, hogy kegyetlen és szívtelen volt, felesége azonban jószívű, kedves, megértő, segítőkész.
A jószívű asszony sokszor kérte férjét, hogy ne bánjon kegyetlenül, durván a jobbágyokkal, hiszen ők dolgozzák meg a földeket, de ilyenkor férje vele is gorombáskodott, kegyetlenkedett, elutasítóan viselkedett.
Sokat sírt, szenvedett a jó asszony, kinek egyetlen vigasza, öröme fia volt. Ez a fiú külsőre szép és nemes vonásokkal rendelkezett, lelki tulajdonságait tekintve pedig segítőkész, jószívű, kitartó, istenfélő, szülőszerető gyermek volt.
Édesanyja hosszas betegeskedés után meghalt, a fiút nagyon megviselte édesanyja korai elvesztése és mély gyászba esett.
Történt egyszer, hogy a nagyúr egyik legkedvesebb szolgáját, mikor hazatérőben volt a vásárból, vadállatok támadták meg az erdőben és súlyos sebeket ejtettek testén. Az erdészt aki a rossz hírt közölte, a haragra gerjedt nagyúr egyszerűen agyonverette. Felesége után se sokat bánkódott, rövid időn belül hozott egy másik asszonyt, egy gyönyörű, fiatal leányt. De a szép fiatalasszony is gonosz volt és csak azért ment férjhez a kastély urához, mert megtetszett neki annak fia. Ki is vetette rá a hálóját azért, hogy elcsábítsa, de a fiatalúr elutasította a lány csábító ajánlatait, sőt mi több, megdorgálta. Ezért a fiatalasszony bosszút forralt ellene.
Fontos beszéd ürügye alatt szobájába csalta s az összesereglett cselédek előtt úgy tett mintha mostohafia megtámadta volna. Férjének sírva panaszkodott, aki iszonyatos haragra gerjedt, egyetlen fiát anélkül, hogy meghallgatta volna, mély tömlöc fenekére dobatta.
Ne félj – mondta feleségének, aki ebbe a tömlöcbe kerül az nem kerül onnan ki soha. Elpusztul éhen, szomjan a férgek és a kígyók között.
A fiatalurat minden ismerőse sajnálta, együtt érzett vele.
A kastély kertészének a fia aki jó barátságban volt vele, elhatározta, hogy kimenti a tömlöcből. Titokban megkerítette apjától a tömlöc kulcsát és éjnek idején megszöktette onnan legjobb barátját.
A kastélyban mindenki azt hitte, hogy a fiatalúr elpusztult a tömlöc mélyén.
Szökése után a fiú egy hatalmas erdőben bujdosott. Nem mert mutatkozni, mert attól rettegett, hogy az apja tudomást szerez szökéséről és tartózkodási helyéről. Egyszer azonban az erdőben meglátott egy fiatal, gyönyörű leányt. Nem tudott ellenállni vágyódásának, megszólította, beszédbe elegyedtek. A szép leány elmondta, hogy ő annak az erdésznek a lánya akit a kastély ura haragjában agyonveretett. Ekkor az ifjú is felfedte magát.
A fiatalok egymásba szerettek és együtt maradtak a vadászkunyhóban, majd később összeházasodtak.
A fiatalurat a hírnév és a dicsőség utáni vágy nem engedte pihenni és eldöntötte, hogy felajánlja katonai szolgálatait Erdély fejedelmének.
A fejedelem nagyon megkedvelte az ifjú vitézt aki kitűnt a többi vitéz közül bátorságával, kitartásával.
A fejedelem úgy viszonyult hozzá mint saját gyermekéhez és felajánlotta, hogy élete végéig hadseregében szolgálhat.
A fiú édesapjának fülébe jutott, hogy a fejedelem hadseregében szolgál egy bátor katona aki külső és belső tulajdonságaiban hasonlít az ő egyedüli fiához. Kezdett kutatni afelől, hogy miképpen szabadulhatott ki a fiú a tömlöcből és hogyan került a fejedelem katonái közé.
A cselédség mivel nagyon szerette a fiatalurat, nem árulta el a titkát.
A kastély ura attól tartott ha a fejedelem arra járna ahol az ő kastélya húzódik, kérdőre vonná gonosz cselekedetei miatt, sőt mi több, feleségére is gyanakodni kezdett, kérdőre vonta, de az elvetemült asszony mindvégig mostohafiát vádolta:
Pusztítsa el a jó Isten velem együtt az egész kastélyt és annak környékét ha bármiben is bűnös lennék! – mondta férjének.
De alig mondta ki a szörnyű átkot, fekete felhők gyülekeztek az égen, megeredtek az egek csatornái és napokon át öntötte az ég a vizet. De a föld is megnyílt a kastély alatt, éppen a tömlöc közelében, hányta ki magából a vizet, versenyezve a szakadó esővel. Nem volt menekülés.
A gonosz főúr ott pusztult el még gonoszabb feleségével, összeomlott kastélyának romjai alatt.
A lápos vidékből nagy kiterjedésű tó lett, melyet a helybeliek Ördögtónak neveztek el, emlékeztetve az utókort a kastély gonosz tulajdonosaira.

Helynévtérkép

Bem buzdító beszéde a nagybányai honvédekhez

Heptopolisi Aprodók - március 15Honvédek!
Hosszú időn át az anyaország a török és a német prédája volt, hol az egyik, hol a másik pusztította, zsarolta.
Míg az anyaországban a török saját politikai berendezkedésével a magyarság összetartozásának eszméjét irtotta ki, a német meg Magyarországot mint egyszerű tartományt akarta bekebelezni, addig a magyar nemzet életére törő két versengő fél között Erdély volt az, mely a magyar állam eszméjét megőrizte, fenntartotta és a nehéz idők dacára is vissza akarta állítani a régi, egységes Magyarországot.
Ez, és addig is az anyaország jogainak, szabadságának megvédelmezése lett Erdély hivatása.
A szabadság a legfontosabb emberi jog, ne engedjétek, hogy az idegen nemzetek megfosszanak tőle.
Éljen a szabadság! Éljen a magyar nemzet!

(2013. március 15-én a szinérváraljai Kultúr-Központban verses, zenés előadásban vettünk részt, ahol fényképek is készültek, ebből egyet mellékeltünk e-mailben.)

Veresvizi bánya

3. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– élõkép/vers: 9/9 pont
– a legrégibb harang: 5/5 pont
– Kereszthegy: 6/6 pont
ÖSSZESEN: 20/20 pont

Végtelen szerelem

Ez a szerelem fáj, ez a szerelem éget,
Ha szemedbe nézek, már semmitől sem félek.
Mézédes csókodra vágyom éjjel, nappal,
Ezt szívom magamba ősszel, télen, tavasszal.

Olyan a tested mint az őzgidáé,
Járásod pedig mint a gazelláé.
Szemeid csillogása a Naphoz hasonló,
Ajkaid pirossága csábító és vonzó.

A szenvedély tűzében szeretnék veled égni,
Kész vagyok ezért harcolni, meghalni.
A testi szerelem hódolója lettem,
Mióta tested a testemre helyeztem.

Mióta ismerlek átalakult az életem,
Te lettél a jelenem, jövőm és a végzetem.
Vigyázz rám kérlek, szeress nagyon,
Szerelmed számomra a legbecsesebb vagyon.

Lebegés, veled könnyű vagyok,
Vigyázz rám, különben belehalok.
Sok tévedést hordoz a múlt,
De veled már semmi sem bonyolult.

Zuhanás ez az érzés, de égig emel,
Olyan jó veled most, hogy csak azt hiszem el:
Nincs más csak te meg én, s a végtelen éj,
Szeretni taníts, te csodálatos lény.

Élõkép

A szinérváraljai templom és annak harangja

Harsányi László váraljai katolikus tisztelendő úr a következő információkkal szolgált a katolikus templomról és harangról:
A színérváraljai templom és annak harangja, a templom falába vésett évszám szerint 1421-ben épült, illetve készült. Azt is megemlítette, hogy már 1333-ban Szinérváralján volt plébánia a pápai tizedjegyzék szerint.
A hitújítás idején a templomot a hitújítók elfoglalták. Sok viszontagságon ment át, a vidékünkön átvonuló tatárok, valamint idegen hadsereg katonái kifosztották, lerombolták majd felégették: 1605-ben Basta tábornok katonái, 1677-ben a francia hadsereg és végül 1717-ben ismét a tatárok tettek kárt a templom épületében.
A plébános úr megemlítette, hogy 1748-ban Barkóczy Ferenc egri püspök látogatást tett a mi vidékünkön. Meghallgatta a kis számú szinérváraljai katolikus gyülekezet panaszát és megindította a vagyon visszaszerzésére irányuló lépéseket. Végül 1753-ban sikerült a templomot és a vagyon jelentős részét visszakapni.
1848 szeptember 9-én a templom és az összes egyházi épület leégett, s csak 1870-ben sikerült befejezni a helyreállítási munkálatokat.
Csapattagjaink érdekesnek tartják, hogy a templom gótikus stílusban épült, a templom mennyezete nem boltíves, hanem kazettás rendszerű.

Kereszt a Kereszthegyen

4. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– mûvész-sírok/versillusztráció: 6/7 pont
– Padlás: 7/7 pont
– Borpatak: 6/6 pont
ÖSSZESEN: 19/20 pont

A padláson talált régiségek, tárgyak

Pénzérmék:
1846-ból ezüst 20-as, gyulafehérvári kiadás
1872-ből osztrák ezüst egy forintos, érdekessége, hogy 1872-ben rendelet következtében elhagyták az érmékről a verdajeleket, ezen pedig rajta van
1877-ből magyar egy forintos, címerpajzzsal
1875-ből spanyol ötpesetás
1888-ból Ferencz József uralkodásának idejéből
Forgalmi osztrák és magyar egykoronások (ezüst, osztrák 1893-ból, magyar 1895-ből)
1912-ből arany tízkoronás
1935-ből ezüst-német birodalmi öt márka horogkereszttel Mihály király idejéből, ezüst ötszáz lejes, kibocsátva Moldva elfoglalása alkalmából
1944-ből, ezüst forgalmi ötszáz lejes
1946-ból, ezüst huszonötezer illetve százezer lejes, ezek voltak az utolsó forgalomba levő román állampénzek
1959-ből, osztrák ezüst silingek, Tirol felszabadítása alkalmából
Bélyegek: 1818-1819-ből
A román megszállás idejéből nagyváradi és kolozsvári lebélyegzéssel, valamint ugyancsak 1919-es, de román bélyegek – konstantinápolyi posta
Második világháború utáni helyi kiadások: Besztercenaszód
1945-ből- szilágysági postabélyegek
Emlékképeslap 1969-ből. Pákeyné Gyerkó Mária alkotása: „Fekvő, meztelen nő”
Pákeyné született Gyerkó Mária 1930-ban Alsórákoson, elhunyt 2012-ben Szinérváralján. Együtt dolgozott Vida Gézával, első együttműködésük 1959-1962. Között; a nagybányai vegyi műveknél mint szobrász és festő volt alkalmazásban. Kiállításai: 1958, Nagybánya, 1967, Nagybánya, 1971-ben Szatmáron, 2004-ben a legutolsó Fehérgyarmaton. Tanárai voltak: Abodi Nagy Béla, Ion Irinescu, Benczédi Sándor, Szervátiusz Jenő.
Ezüst óralánc monarchiabeli fémjelzéssel – díszítőelemként használták
Gyimesi festménye: „Az utolsó vacsora”
Szontágh Tibor: „Patakparton” 1900-as évek-ből
Fehér tányérok, 1721-ben készültek, német porcelánból, díszítőelemként használták a háztartásban
Kaparó
Bronz hamuzó – a dohányhamu tárolására használták
Kávédaráló a második világháború időszakából – kávészemek darálására használták a katonák
Citera – Népi hangszer, népi zenekarban használták illetve használják
Márványlevél nehezék – postai boríték rögzítésére használták
Szecessziós tintatartó – tinta tárolására használták
Rokka, 1900-as évek elejéről
Angyalkoronás vascímer – jelkép, illetve díszítőelem szerepét töltötte be
Bécsi zongoraszék 1880-ból – a bécsi zongora kiegészítő eleme
Címeres pohár (monarchia időszakából) illetve kézzel festett német pohár 1846-ból – díszítőelem szerepét töltötték be a háztartásban
Erika írógép, 1900-as évekből, magyar karakteres – írásra használták
1800-as évek végén gyógyszertárban használt palackok – gyógyszertári kellékek szerepét töltötték be
Hurkatöltő, 1900-as évek elejéről – háztartásban használt kellék
Szénnel működő vasalók, az 1900-as évekből – háztartásban használt kellékek
Kapcamelegítő, 1925-ből – a földművelők csizmabetétjének melegítésére használták
Ruhadörzsölő – a ruhák tisztítására használták
Biblia 1704-ből, Károli Gáspár fordítása – a legértékesebb történelmi és vallási, írott forrásanyag
Biblia 1805-ből, Károli Gáspár fordítása – a legértékesebb történelmi és vallási, írott forrásanyag
Góth betűs, bécsi kiadású Biblia, Luther Márton fordítása 1886-ból – a legértékesebb történelmi és vallási, írott forrásanyag
Kézi fúró – fúrásra használták

A pénzérmék, bélyeggyűjtemény valamint a két festmény és az ezüst óralánc Huszár László szinérváraljai református lelkész tulajdonát képezik. A többi képeken is feltüntetett tárgyak, eszközök a szinérváraljai református egyház tulajdonában vannak.


Borpatakon, Kõszeghy István keramikusmûvész otthonában


5. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– Misztótfalu: 7/7 pont
– Felsõbánya: 5/5 pont
– Petõfi-tanya: 7/8 pont
– Javítás: 0,50 pont
ÖSSZESEN: 19,50/20 pont + javítás

A Misztótfalusi Emlékházban


Kontyosház-keresõben Felsõbányán


Petõfi-tanya

Üzenet a Vetélkedõ Emlékkönyvébe

Petőfi-tanya
A mi csapatunk itt járt,
Jó nagyot is kajált.
Tetszett nekünk e hely,
Boldogan is mentünk el!

Nagyon szépen köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk ebben a versenyben, sok szép helyen jártunk, két híres embert is megismerhettünk. Ez a verseny sok szép emlékekkel gazdagított bennünket
Heptopolisi apródok

Comments are closed.