Szent Borbála

CSAPATKAPITÁNY: Szigyártó Katalin-Andreea, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
INTENDÁNS: Molnár Judit

Gergely Laura-Andreea, Domokosi Általános Iskola, V. osztály
Buda Diana-Mihaela, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Gergel Csilla, Domokosi Általános Iskola, VI. osztály
Gergely László-Adrian, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Gergely Paula-Enikő, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Tóth Rebeka-Edith, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály
Károly Botond-Domokos, Domokosi Általános Iskola, VII. osztály

1. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– csapatnév: 2/2 pont
– bányászhimnusz: 4/6 pont
– fotók: 5/5 pont
– interjú: 3/7 pont
ÖSSZESEN: 14/20 pont

Bányászhimnusz






Interjú Dudás Gyula festőművésszel

Dudás festő úr nagy szeretettel fogadott otthonában, az előre megbeszélt interjú alkalmával. Nagy izgalommal vártuk ezt a pillanatot, de a lelkesedés tovább nőtt a művész úr szobája felé haladva. Körbeültük Dudás bácsit és lelkesedve vártuk válaszait.
– Adottságunk Istentől való, vagy elsajátítható?
-Valójában születünk adottságainkkal, de ha nem fejlesztjük őket, elkallódunk az úton. Fontos a komoly hozzáállás és a sok gyakorlás.
– Minden művésznek megvan a saját múzsája. Önt ki vagy mi ihlette műveiben leginkább?
E kérdésre a művész úr humorosan, nevetve válaszolt: “A szép nők és az elképesztő tájak”
– Most milyen projektekben vesz részt?
– Mi a művészek nem projektekben dolgozunk, hanem ha az ihlet megszáll akkor elkezdünk dolgozni.
– Kik voltak azok tanárai közül, akik nagymértékben befolyásolták munkáját?
– Kedves tanáraim közül sorolhatnám: Ziffer Sándort, Balla Józsefet és Debreceni Lászlót, de barátom Nagy Oszkár is hozzájárult előmenetelemhez.
-Volt a családjában más művészi lélek, akitől örökölte talentumát? Netalán tovább viszi valamelyik családtagja ezt az adottságot?
– Tudtom szerint nem volt családomban más művész, én törtem fel a jeget. Viszont leányom, félig-meddig kirakattervező Kolozsváron. Áldott fiam dizájn tervező, akire nagyon büszke vagyok.
Köszönetet mondtunk kedvességéért.

Nagybányai iskolák

2. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– helynevek: 8/8 pont
– képrészletek-tornyok: 3/3 pont
– bánya-fotók: 3/3 pont
– szónoklat: 4,75/6 pont
ÖSSZESEN: 18,75/20 pont

Domokosi helynevek, helynévmagyarázó mondák

Domborzatok: Csapar, Nagylap, Porgolát, Csíkos tó, Mocsár domb, Kornyik, Csűrtető, Nyíres, Pogyánk, Szurgyik, Felső tér, Szilalatt, Zsidó temető, Csonka berki, Disznó legelő, Orbán szakadás, Bancsi tető, Tatárok csapója, Muncsaj, Csonka árok, Vincék, Nagyaszalvány, Kufundok, Ökerlegelő, Zúgó domb, Csipkés szakadás, Bence, Csorgó alatt, Torok
Források (kutak): Csapar kútja, Sasó kútja, Kupás kútja, Miska Marci kútja, Bapó 80 lejes kútja, Büdös kút, Károly kútja
Árkok: Lajosné árka, Forgó árka, Kosztyis árka, Nemesek árka, Jégverem árka
Patakok: Határ patak, Peres patak, Borpatak, Ökersi patak
Út nevek: Kerekmező torka, Belső út, Felső út, Alsó út, Tatárok útja, Lupaja, Borpatak, Major út
Határnevek: Szilalatt, Gátszer, Vaszi, Kosztyis, Szurgyik, Csorgó alatt, Felső tér, Alsó tér, Pogyánk, Mocsár, Porgolát, Baglyas, Ökörsi patak

A Tatárok útjának  legendája

A XIX. század első felében a tatárok ismét zsákmányszerző harcokat indítottak Európa keleti térségeiben. Idő kérdése volt, hogy mikor érkeznek meg Erdély ÉK-i vidékeire.
Mondom nektek, a tatár kegyetlen, erőszakos, zsarnok nép. Ahol haladt pusztaság, halál és rom maradt. Hírük messze földre eljutott, túl a Kárpátokon, el egészen Domokos földjére. Rettegett a nép már a nevük hallatán is, Imádkoztak Istenhez, hogy hárítsa el ezt a veszélyt. Teltek, múltak a hetek, hónapok és a tatár egyre közeledett településünk felé.
Abban az időben Domokost kb. 25-30 tűzhely alkotta. Házaik kicsinyek, fából épültek, szénával szalmával voltak fedve. Kicsiny kis ablakaikon alig szűrődött be a fény. A háznak két bejárati ajtaja volt, az egyik K-re, a másik Ny-ra nézett. Ez arra szolgált, hogy veszély esetén segítsen a menekülésben.
Egyszer egy szép, derűs nyári hajnalon megszólal a vészjel. Kelet felől, a Gutin hegyen át, közeledett az ellenség. Érkezik a tatár! Erzsi néni éppen kenyeret készült sütni, mikor férje János, aki a háztetőn őrködött, iszonyú rémülten lekiált: Erzsi! Vedd a gyermekeket és menekülj, mert itt a tatár!
Erzsi néninek sem kellett kétszer mondani, másodpercek alatt a hátsó ajtón kiosont a házból, nyoma veszett a gyerekekkel együtt. A Szil alatt összegyűltek a menekülők, míg a férfiak a faluban maradtak megvédeni otthonaikat.
Nyugat felől várták a segítséget, a magyar huszárokat. Abban az időben a Köves sűrű erdővel volt benőve. Amíg a segítség utat nyitott magának az átkelésre, Domokost már megtámadták a tatárok. Szörnyű, kegyetlen harcot vívtak a domokosi férfiak. Nagy részük elesett vagy megsérült a harcban, mások a menekülést választották. A tatárok nagy számban, a lovak hátáról támadtak. A falut felgyújtották, a férfiakat leölték, vagy rabul ejtették. A nőket, hajadon lányokat megrontották, a gyerekeket, egyesek szerint, megették. Mai napig fennmaradt a mondás: „Ha rossz vagy jön és megesz a tatár.”
Hat bátor férfi a templomhoz sietett, hogy megmentse a harangokat. Négy erős ökör segítségével elindultak a Felső utcán, áthaladtak a Torok útján fel a Csűrtetőre. Itt ásták el a harangokat. Kissé megnyugodva visszafordultak, hogy a falubeliek segítségére siessenek. Siettek is volna, ha nem találkoznak a tatárokkal. Életüket vesztették, anélkül, hogy megmondták volna valakinek, hova rejtették el a harangokat.
Amire a magyar huszárok megérkeztek, a tatárok hatalmas serege elhagyta a falut, elhordva mindent, amit mozdítani lehetett.
Egy hét fős tatár csapat lemaradt a seregtől tovább fosztogatni. Igen, de eltévedtek. Amikor a Felső utca végén, a Dánkus kis-utcájáról kitértek 2 magyar vitéz meglepte őket. Iszonyú harc keletkezett. A két vitéz, egy kardcsapással, mind a hét tatárt lekaszabolta.
Két házzal lentebb Mari néni a Szőcs vizében épp ruháit mosta. A kristálytiszta vízben a Nap sugarai, mint a gyémánt úgy csillogtak. Egyszer csak a víz vérré változott. Mari néni nagyon megijedt. Felnéz, és nem messze megpillantja a két derék magyar huszárt, akik épp a tatárok vérétől mosakodtak a Szőcs vizében. Mari néni sietve odaszaladt a vitézekhez, akiktől megtudta, hogy mi is történt. Nem is tudta, hogy milyen nagy veszély fenyegette. Hálából ellátta sebeiket és megvendégelte őket. A katonáktól megtudta, hogy milyen szerencsés, mivel csak az ő háza és egy messzi szomszéd háza maradt meg az ostrom után.
Szürkületkor megérkezett Józsi bácsi, aki a falu juhásza. Tőle megtudták, hogy a Szőcs vize part melletti árkába vannak elásva a harangok. Telt-múlt az idő, a domokosiak visszaépítették házaikat, templomukat, de mikor visszahozták volna harangjukat egy nagy meglepetés érte őket. A Szőcs vize eliszapolta a térséget, ezért a mai napig sem találták meg a két elásott harangot.
Azt az utat, ahol a tatárok elhagyták Domokost, a későbbiekben a Tatárok útjának nevezték el.
(Adatközlő: Székely Borbála, 73 éves, Domokos)

Helynévtérkép

Bem buzdító beszéde a nagybányai honvédekhez

Szent Borbala - március 15Segesváron lesz a harc,
Indulj magyar, ne habozz,
Ellenségedet győzd le,
Népedet védd meg!
Nem számít, ha veszítünk,
Mégis magyarokként győzünk.
Baj nélkül is megélünk,
A forradalmat átéljük.
Petőfi is velünk van,
Megsegít a nagy bajban.
Katonák lóra üljetek,
A harcban győzedelmeskedjetek.
Hazánkat mi megvédjük,
Együtt örvendezünk.
Vegyétek az ágyúkat,
Győzzük le a muszkákat!
Ágyúikat robbantsátok,
Kardjaitok forgassátok!
Isten a magyart védd meg,
Az ellenséget győzd le!
Haza visszük zászlónkat,
Legyőzzük a muszkákat.
Nem félünk mi, bátrak vagyunk,
Császár és cár ellen fellázadunk.
Tudjuk, hogy ők többen vannak,
De most úgyis mind meghalnak.
Véget ér a csatározás,
Éljen a magyar szabadság!

Veresvizi bánya

3. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– élõkép/vers: 9/9 pont
– a legrégibb harang: 5/5 pont
– Kereszthegy: 6/6 pont
ÖSSZESEN: 20/20 pont

Szerelmes vagyok én

Szerelmes vagyok én
A legszebb tündérbe,
Ennek a világnak
Virágos kertjébe.

Bőre tapintása
Mintha bársony lenne,
Mikor hozzám szól ő,
Mintha angyal lenne.

Haja fekete éden,
Ajka piros rózsa,
Szeme ragyog, mint a csillag,
Arca selyem-sima.

Látása boldogít,
Szavától vidulok,
Mint a szép természet
Én is kivirulok.

Mátkám ő, hitvesem
Életem jobb fele.
Bizton állíthatom:
Boldog vagyok vele.

Kérem a jó Istent
Áldja meg e tündért.
S őrizze meg nekem
Sírig a szerelmét.

Élõkép


A domokosi harangok

Domokos szűk téren fekszik, a Lápos és a Szőcs vize összefolyásánál. Tiszta magyar település.
A hagyomány eredete szerint a Kővár börtönéből két rab szökött meg: Ungur és Domokos. Ungur a mostani Domokos helyén húzódott meg, míg Domokos a láposi erdők rengetegeiben. A szökevények lopásból, vadászatból, kecske és juhtenyésztésből éltek. Idővel a két szökevény között területi csere történt. Így kapta volna a falu a Tolvaj-Domokos nevet. Valóság benne az lehetett, hogy a községbe, Kővárból telepedhettek egy néhányan, miután a várat a múlt század első felében lerontották s ezek annak őrizését teljesítették, zsoldot nem kapva, lopásból éltek.
Református egyháza 1643-ig Magyarláposnak volt filiáléja. Domokos temploma a reformációt megelőző időben épült.
1661-ben a török-tatár seregek felgyújtják a falut, mely templomával együtt leégett. A hagyomány szerint Jokus lelkész megtudván az ellenség közeledését, felszólította híveit a menekülésre. Becsesebb vagyonával, harangja és úrasztali készleteivel egy sűrű erdős bércre vonultak, hol a harangot egy kétágú fára tették fel s huzamos időn át a fa alatt imádkoztak. Később a harangokat elásták a tatár elől, amelyeket mai napig sem találtak meg.
1772-ben elkészült az új templom, mely szép festett kazettás mennyezettel büszkélkedett. Kanizsai Boldizsár készíttette.
1730-ban megújították, majd felépül a kar, a szószék 1784-ben, megnagyítják a kőtornyot, 1830-ban meghosszabbították, 1838-ban orgonát építenek. Ez a szép festett kazettás templom, a parókia és a körülötte levő lakóházak 1942. szeptember 12-én tűzvész áldozatai lettek. 1942-ben hozzákezdenek az újraépítéshez, Debreceni László építész tervei alapján. 1945 őszére elkészült a templom kalotaszegi stílusban cseréppel fedve, égbenyúló tornyával (22 m magas) és négy fiatoronnyal, zsindellyel fedve.
Két új haranggal adományozzák meg a domokosi református egyházat:
– kicsi harang – 1943-ban, amelynek átmérője 55 cm. Feltételezhető, hogy Marosvásárhelyen vagy környékén öntötték. Felirata: „Isten dicsőségére adományozta az E.M.K.E.”
– nagy harang – 1966, amelynek súlya 200 kg. A bukaresti Pumbuita kolostor harangöntő műhelyében öntötték. Felirata: „Domokosi Református Egyház 1966”.
Jelenleg a templom villanyáram és földgáz szereléssel rendelkezik, parkettával és központi fűtéssel. A templom külsejét is felújították: torony és templom átfedése bádoggal.

Kereszt a Kereszthegyen

4. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– mûvész-sírok/versillusztráció: 7/7 pont
– Padlás: 7/7 pont
– Borpatak: 4,5/6 pont
ÖSSZESEN: 18,50/20 pont

Mikola András síremléke körül

A padláson talált régiségek, tárgyak

Petróleumlámpa – világítás lakásban
Lámpás – világítás kint
Fésűtartó – hímzett anyagból készült, fésűt és ruhakefét tartottak benne
Falvédő – lakást díszítette
Guzsaly – gyapjút vagy kenderszálat kötöttek rá fonásra
Sulyok – ruhát sulykoltak vele vagy magvakat törtek ki a hüvelyből (paszuly)
Fesítő – a vásznat feszítették ki az esztavátán
Orsó – fonáshoz használták
Motola – az orsóról erre tették, hogy matring legyen


Borpatakon, Kõszeghy István keramikusmûvész otthonában

5. PRÓBA (elért pontszám/maximálisan elérhetõ pontszám):
– Misztótfalu: 7/7 pont
– Felsõbánya: 5/5 pont
– Petõfi-tanya: 6/8 pont
ÖSSZESEN: 18/20 pont

A Misztótfalusi Emlékházban


Bányász-díszegyenruhás csoportkép


Petõfi-tanya

Üzenet a Vetélkedõ Emlékkönyvébe

A Szent Borbála csapata számára a feladatok érdekesek és fantáziát követelőek voltak. Nagyon jól éreztük magunkat a feladatok végrehajtása közben. Jövőre is szeretnénk részt venni a honismereti vetélkedőn, mert sokat tanultunk és sok izgalomban volt részünk.
Nagybánya, 2013.06.12.

Comments are closed.