Harmadik próba


Beküldési határidő: 2013. április 22. – 22.00 óra

1. Feladat

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.”

– írta Petőfi Sándor „Szeptember végén” című híres versében. De kis változtatással akár márciusban is írhatta volna az idézett sorokat: rügyeznek már a fák, zöldül a természet, de a „bérci tetők”, a Nagybánya fölött őrködő Rozsály bizony még fehéren csillog a tavaszi napsütésben. Március a magyar szabadságharc és a szerelem hónapja. Egyik sem választható el Petőfi személyétől, aki valószínűleg a fehéregyházi csatatéren alussza örök álmát, s aki – egy kalandos keréktörést és a nagybányai Fekete Sas fogadóban töltött éjszakát követően – Teleki Sándor koltói kastélyában töltötte 1847. szeptember 9 – október 20. között mézesheteit feleségével, Szendrey Júliával. A költőnek mintegy kéttucatnyi verse született a mézeshetek ideje alatt, többek között az imént idézett „Szeptember végén”. A koltói Teleki kastély és környezete ma zarándokhely. A park évszázados fái közelében ma is áll a somfa, s mellette a kőasztal, amelyen a hagyomány szerint Petőfi verseit írogatta. Nem messze Pogány Gábor Benő egészalakos szobra emlékeztet a híres szerelmespárra.

A feladat: Látogassatok el Koltóra. Keressétek fel a Vajda-forrást – ahová Petőfi és Júlia is gyakran elsétáltak –, s a református temetőt gróf Teleki Sándor síremlékével. Tekintsétek meg a kastélyban látható kiállítást, a kastély erkélyéről elétek táruló panorámát és sétáljatok egyet a kastélykertben. A hajdani somfa árnyékában képzeljétek magatokat a szerelmes költő helyébe, s írjatok legalább hat versszakból, versszakonként legalább négy sorból álló, egyébként kötetlen formájú és terjedelmű, illusztrált szerelmes költeményt Szendrey Júliához. Keressétek fel a kastélyparkban Petőfi és Júlia szobrát, s minél korhűbb ruházatot magatokra öltve próbáljátok a szobrot a helyszínen minél pontosabban, hűségesebben, a részletekre is odafigyelve leutánozni, megmintázni. Az „élőképhez” természetesen legalább két szereplő szükséges a csapatból, egyébként bármilyen segédeszközt, akár a csapat minden tagját „felhasználhatjátok”! Készítsetek fotót az eredményről!

2. Feladat

Ha túl vagytok az előző feladat izgalmain, egy kis időre ismét visszakanyarodunk lakóhelyeitekre, amelyek most már sokkal ismerősebbek számunkra, hiszen az előző próba során részletes térképeket kaptunk tőletek. Szeretnénk azonban alaposabban is körülnézni a Bányavidéken, s segítségetekkel bekukkintani az itt élő emberek udvaraiba, házaiba. Ezúttal a régi templomokkal szeretnénk megismerkedni, melyeknek harangja vasárnaponként istentiszteletre, misére hívogat benneteket.

A feladat: Keressük a Bányavidék legrégibb harangját! Segítsetek nekünk megtalálni! Látogassatok el településetek (esetleg valamelyik környékbeli település) régi, harangos templomába, s kérjétek meg a lelkipásztort, hogy mutassa meg a templomot, meséljen az épület és a harang történetéről. Jegyezzétek le amit megtudtatok és amit érdekesnek találtatok a hallottakból. Figyelem, nem kell több oldalas szakdolgozatot írni, és nehogy nekiálljatok kimásolni valami régi könyvből a templom történetére vonatkozó fejezeteket. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindabból amit hallottatok, TI magatok mit tartotok fontosnak elmesélni nekünk – mint a templom látogatóinak – saját szavaitokkal. Természetesen a harang(ok) születési évét se felejtsétek feljegyezni. Kérjétek meg szépen a gyülekezet lelkipásztorát, plébánosát, hogy (az intendáns kíséretében) engedjen fel benneteket a toronyba. Ha lehetséges, készítsetek csoportképet a harang társaságában. Ha nem sikerül, a templomban készült csoportképet is elfogadjuk.

3. Feladat

Nagybánya egyik szimbóluma a Kereszthegy 501 méter magas kúpja, amely valószínűleg a csúcson felállított és egykor messziről is jól látható hatalmas fakeresztről kapta nevét. A hagyomány szerint a környéken ennek a hegynek a mélyében kerestek először aranyat, ezért is volt a korábbi neve Nagy-verem, majd Nagy-bánya. A város mai elnevezése is innen származik, Petőfi Sándor is ebben a bányában járt. „Tiszta időben a Kereszthegy tetestetejéről füstfelhő gomolyog ki, akárcsak egykori tűzhányó korába álmodná vissza magát. A füst persze onnan származik, hogy a Kereszthegy csúcsán van a környék legnagyobb aknája, és a bányában működő emelő- és más gépek, szellőztetők füstje száll kifelé az akna száján” – írta a város szülötte, Tersánszky Józsi Jenő író.

Ma már a mélyben nem működnek a gépek, a füst sem száll a magasba, a hegy azonban sok helyen ma is üresen kong a kirándulók lába alatt. A hegy déli oldalában található Kálvária fölött a városból is látható kis görög-katolikus fatemplom épült, a keleti oldalon pedig még megtalálható az egyik régi, beomlott bányabejárat. A kereszthegyi bánya 1765-ben megnyitott hajdani főbejárata, bár elhanyagolt állapotban van, ma is megközelíthető.

A feladat: A mellékelt térkép segítségével sétáljatok végig a régi Thököly Imre (ma Minerilor), majd a Portörő (Grivitei) utcán, addig a pontig, ahol ez utóbbi kiszélesedik, kisebb teret alkotva. Balra, egy magáncég (TrustComin) udvarán keresztülvágva juthattok el a Kaszta-házig (a kapunál hivatkozzatok a tulajdonos Kaszta Andrásra), mellette a kereszthegyi bánya hajdani bejáratával. Készítsetek csoportképet a bányabejárat előtt! Sétáljatok fel a kereszthegyi Kálvárián a kis fatemplomig, majd (magasabb pontszámért) a Kereszthegy keleti oldalán vezető ösvényeken a hegy tetején található keresztig. Húsvét ünnepe tiszteletére (akár utólag) állítsatok magatok is kis keresztet odafönn, helyben talált, vagy magatokkal vitt anyagokból. Örökítsétek meg az alkotást, természetesen a csoport tagjaival együtt!

***

Az utolsó feladathoz segítségképpen: a kinyomtatott térképet a Teleki Magyar Házban lehet átvenni, de honlapunkról is letölthető. Tipp: március 29-én, nagypénteken 12.00 órakor zarándoklatot szervez a nagybányai cserkészcsapat a Kereszthegyre, lehet csatlakozni hozzájuk. Amennyiben nem tudtok velük tartani, de a hegyen való tájékozódáshoz segítségre van szükségetek, jelezzétek a Teleki Magyar Háznál, igyekszünk vezetőt biztosítani!

Figyelem, a feladatmegoldásokat, fényképeket, írásokat kizárólag elektronikus postán fogadjuk, a dludovicus@gmail.com ímélcímen. A levelek tárgyához (subject) feltétlenül írjátok be a csapatnevet, így megkönnyítitek az azonosításukat. Az illusztrált szerelmes verseket a Teleki Magyar Házhoz kell eljuttatni, eredetiben, de a versek szövegét ímélen is várjuk!

A beküldési határidő 2013. április 22., pontosan 22.00 óra. Sok sikert, kifogyhatatlan ötleteket és kreativitást kívánunk a feladatok teljesítéséhez!

Jó munkát, jó szerencsét!

További információk: Markó Hajnal (0740-751490), Dávid Lajos (0744-919166); telekihaz@tmh.alphanet.ro, dludovicus@gmail.com

LETÖLTHETŐ változat!

Térkép

Comments are closed.