Gesztenye-ünnep

Hazánkban kevés helyen terem meg az édes, szelídgesztenye. Nagybánya és közvetlen környéke e kevés helyek közé tartozik. Misztótfalu és Felsõtótfalu (Giródtótfalu) között 450 ha-on terem ez a ritka gyümölcs.

Kiss Jenõ költõ, megcsodálva gesztenyefáinkat, azon gondolkozik, hogyan jutottak el ezek a fák ide: „Kíváncsi volnék: e hegyalji tájra / hogyan került dús, büszke messzi fája! / Hõ napnevelte, barna bõrû édes / termése hogy szokott e táj egéhez? / Ültették? Vagy talán nyûtt iszákja alján / egy bányász hozta, vándor, régi talján, / s a földbe vájt szem – otthonát idézve – / kitört a napra, ágat tárt az égre?” („Gesztenyésben”). Tény, hogy a gesztenye nyomai már a kisbányai kövületek között is megtalálhatók. A monda szerint azonban csak a középkorban került ide, a Földközi-tenger térségébõl. A szelídgesztenye termesztésérõl az eddigi feltárt elsõ adatok 1628-ból származnak. A századok folyamán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású fõuraknak igyekezett kedveskedni. A város ebbõl a ritka gyümölcsbõl ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.

A gesztenyefa a város síkság felé lejtõ „hegyeinek” déli, délnyugati oldalait kedveli, ahol az erdei barna talaj káliumban gazdagabb, a levegõ páratartalma nagy és a hõmérséklet enyhébb. Májusban virágzik és a gubóba burkolt gesztenyét októberben szüretelik. Felsõtótfalu határában a gesztenyefák gyönyörû példányait találhatjuk. Közülük is kimagaslik az 500 éves, 22 m magas és 8 m kerületû védett példány. Tavasszal, amikor a gesztenyefák virágzanak, sokan irányítják lépteiket a Klastromrét felõl a Virághegy felé. Sok festõt is megihletett a látvány.

A Gesztenye-ünnep 1993 óta a város napja. A Teleki Magyar Ház 2004-ben csatlakozott elõször saját programmal a rendezvényhez. A stílszerûen „Ház-sarok” névre keresztelt helyszínen egy magyar nemezsátor, valamint egy honfoglaláskori ruházatba öltözött fiatalember várta a közönséget, lehetett íjazni, volt élõ népzene és néptánc, utcaszínház, 2005-ben már koncertek és bûvészbemutató is, esténként pedig vetítõvásznon lehetett követni a régi Nagybányát bemutató képsorokat. 2006-ban új helyszínre költöztünk, ahol az addigiaknál is gazdagabb programmal vártuk a látogatókat. A gulyás-kóstolás, könyvsátor, diákszínjátszók elõadása, az Ordibáló Szamócák és a kolozsvári Knock Out kitûnõ hangulatú koncertje mellett kézmûveseket is sikerült végre felvonultani. A bejáratnál reggeltõl estig kétlovas hintó várakozott utasaira, vasárnap pedig térzene szólt a délutáni napsütésben sétálgató emberekhez.

2007-ben a Ház-sarok megszûnt, helyét a nagybányai magyar civil szervezetek közös rendezvénye, a szeptemberi Fõtér Fesztivál vette át.

Comments are closed.